Özvegy Kindellmann Károlyné, született Szántó Erzsébet Szűzanya Szeretetlángjának első elfogadója és továbbadója hagyatékából közlünk olyan dokumentumokat melyek tudomásunk szerint még nem kerültek nyilvánosságra. Ezt a beszélgetést Dr. Molnár Gyula jegyezte le, melyet a „Szeretetláng ” eredeti kéziratok másolt gyűjtője /2./ feliratú dossziéban találtuk.(Közreadja Pius testvér, változtatás, szerkesztés nélkül!)
Időpont: 1980. december 20. Vasárnap du. 4. h.
Színhely: II. Harmatcsepp u.
Jelen vannak: P. Zsoldos Imre egyetemi tanár, Erzsébet asszony
Erzsébet: Mi volt az, ami Zsoldos atyát a Szeretetlángban megragadta?
P. Zsoldos: Elsősorban a közlésnek, a stílusnak az az egyszerűsége, ami a Don Gobbi máriás-papi lelkiség – ma már mondhatjuk- világmozgalmát is jellemzi.
Erzsébet: Csak közbevetőleg említem meg, hogy saját szavaimat ismertem meg azoknak írásában, akik beszéltek az Úr Jézussal, vagy a Szűzanyával. Mert a szavak, a gondolatok egybehangzóak: – A lényeg ugyanaz. Az Úr Jézus panaszkodik a langyos jámborokra. Semmit sem ér Isten ügyében a puszta jámborság; a puszta megszokásból templomba járók haszontalan jámborkodása. Ezekből a lelkekből szinte kiesik az Isten, mihelyt kilépnek a templomkapun. Ezek az Istent a világba, az emberek közé nem viszik tovább. Isten felé a jámborságnak ez a fajtája hullattatja Isten könnyeit tovább. Ez a kifogásolt jámborság jellemezte a farizeusokat is, akik nagyon jól tudták mit kell tenniük.
P. Zsoldos: A régi világgal összehasonlításban rosszabbak lettek-e az emberek, vagy sem, korunkban?
Erzsébet: Ha a jólét emelkedik, az Isten-hit süllyed. És kevés kort jellemzett annyira a kevélység, mint korunkat és benne a modern embert. Isten csak az alázatosaknak adja kegyelmét és a gőg a legnagyobb akadálya a kegyelem kiáradásának. Szeretném remélni, hogy a Szent Szűz intelmeit mind kevesebben eresztik szélnek.
P. Zsoldos: Mi teszi az embert boldoggá?
Erzsébet: Évekkel ezelőtt becsengettek a lakásomba és megkérdezték tőlem? „Akar – e Ön egészséges és boldog lenni ?” Erre a kérdésre az volt a válaszom: Ha valaki egészséges, ezzel még nem boldog, és ha boldog, nem feltétlenül egészséges. Az ember földi életében a lényeg a családok boldogsága kellene, hogy legyen. A világ legnagyobb boldogtalansága: a családok széthullása. A boldogságot csakis a családok zilált életének rendezése után lehet ígérni és megvalósítani.
Az egész világ boldogtalanságát a családok, felbomlása eredményezte. Természetesen nemcsak a világban élő családok tragédiájára gondolok, hanem a szerzetes-családok bomlására, szétszóródására, aposztáziájára is. Ha boldog emberiségről álmodunk, akkor előbb a boldog családokért és boldog szerzetesekért kell imádkoznunk és áldozatot hoznunk. Ha valaki nem tud imádkozni, de áldozatot tud hozni erre a célra, annak áldozata értékesebb, mint az ima áldozat nélkül. Az áldozat roppant nagy előnye, hogy nem kell rágondolni és koncentrálni. Ha több órán keresztül nem veszek magamhoz italt, ez szünet nélküli áldozat-folyamat.
P. Zsoldos: Ide tartozik a Szeretetlángban javasolt böjti napok rendszeresítése?
Erzsébet: Igen, a Szűzanya kéri a böjtöt, és amikor mi engedelmeskedünk ennek a böjti kérésnek, ennek a hívásnak, akkor mintegy testi kívánságunkat feladjuk egy fél napra és önmagunk megtagadásából születik meg az az áldozat, ami a legeredményesebb ima.
P. Zsoldos: A Szűzanya Szeretetlángjának elfogadásánál éppúgy, mint visszautasításánál az örök emberi kételkedéssel állunk szemben.
Erzsébet: A világnak ez idő szerint több mint 17 nyelvére fordították le a Szeretetlángot, annak a lelki naplónak lényegi összefoglalását, amely a Szűzanya Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja címén ismeretes. A Szűzanya kifejezett kívánsága, hogy a napló tartalma az egész világon ismert legyen és valláskülönbség nélkül minden emberhez, eljusson. Természetesen sem a kiváltságolt, sem a Szeretetláng apostolai, hívei nem mentesek a kételkedéstől.
P. Zsoldos: Bernanos, a neves francia író mondja, hogy 24 óra kételkedéséből egy perc a kételymentes remény.
Erzsébet: Vannak olyan személyek, akiknek a 24 óra összefolyik hónapokban, sőt években és állandó a kételkedésük. De ez nem jelenti azt, hogy a remény sugarából nem merítenek erőt. Azok, akik, nem merítenek erőt ebből a kegyelmi forrásból, egy-helyben maradnak, mert nincs erejük tovább menni. Remény nélkül nem tudunk felemelkedni Istenhez, még csak közelíteni sem Hozzá. Minthogy az atya nyelvész, elmondok néhány a mennyországban ismert összetett szót: Megbocsájtás – alázat A megbántott, a megsértett Isten egyetlen gondolata megbocsájtás. Ezért nekünk is a megbocsájtás alázatával kell élnünk otthon és a nagyvilágban. A megbocsájtásnak és az alázatnak együtt kell futnia. Minket ez a mennyei összetétel irányítson.Ez az égi nyelvtan.
Isten szavai. Isten nyelve. Bizalom- kitartás Akkor tudok kitartani Isten mellett, ha bízom Benne.Szeretet-alázatIsten-fia alázattal szeretetből jött közénk. Ezt kell nekünk megvalósítanunk, bármilyen nehezek is a körülmények: emberek közt, családban, munkában. Szeretetből alázattal, alázatból szeretettel.Megbocsájtás hiánya a szeretetlenség. A szeretetlenségé a türelmetlenség.
P. Zsoldos: Erzsi néni mit tenne, ha holnaptól Thaiwan szigetén találná magát? Mit kezdene ebben az idegen világban?
Erzsébet: Ott felejteném magam, ott maradnék, mint akinek nincs ereje tovább menni.
P. Zsoldos: És hogyan térítené meg a pogányokat?
Erzsébet: Semmi esetre sem úgy, ahogy a misszionárius munka ma megy általában… Kezdetben semmit sem csinálnék, csak kezemben a szentolvasóval imádkoznék. Azután azzal az isteni csellel kezdeném, hogy közölném: van egy titkom… Van egy nagy titkom… De ezt a titkomat tömegesen nem nyilváníthatom ki, csak személyesen, egyenként, emberről-emberre.
P. Zsoldos: És mi ez a titok?
Erzsébet: Van egy hatalmas, végtelen Isten: az örök Szentháromság, akinek nagyhatalmú fölségében az egységet imádjuk. Ezt a nagy titkot állandóan ünnepeljük keresztvetésünkkel, de ésszel felfogni nem tudjuk. – Az Egyház a kinyilatkoztatás legnagyobb titkai közül ennek az elsőnek kell a tudatba átmennie.- Az én misszionáriusi munkámban ennek a titoknak a közlését követné az Ószövetség ama helyeinek megismertetése, amelynek az Atyaisten Fiának megtestesüléséről, a Fiúisten földre-jöveteléről szólnak. Az emberiség nagy Adventje a Második isteni Személy megtestesülésével teljesedett be. A közénk jött Isten felvette az emberi testet és velünk együtt ember-módra élve: küszködött szegénységben, nincstelenségben, üldöztetésben és szenvedésben, társunk lett egészen a kereszthalálig.Az átlagemberek szellemvilágához kell mérni az Isten tudományának tanítását. Korunkban talán egyik legnagyobb hiba, hogy nem az átlagemberhez mérik az Ige – hirdetést. A titkok közlése lázba hozza a falut, a várost, ahol a titkot kihirdetik.
A Sátán tudománnyal köti le az embert, hogy ne maradjon cselekvő ereje a hithirdetéshez. Amikor az Úr Jézus a napkeleti bölcsekről beszélt velem, elmondotta, hogy sokan tudtak erről az eseményről és mégis csak a 3 pogány bölcs indult el a földre-szállt Isten személyes hódolatára.
P. Zsoldos: Erzsi néni, mi a rossz és mi a jó?
Erzsébet: Jó az, ami nehéz. Rossz az, ami könnyű.Nagyon kicsiny dolgokon dőlnek el a nagy dolgok. Nyelvünkön keresztül férkőzik be a Sátán az emberi szívekbe.
És ebben a nagy kérdésben is a legfontosabb, hogy tudjunk mindig megbocsájtani… A megbocsájtáshoz – mint amiről már beszéltünk- alázat kell. Isten is alázatból jött le hozzánk. Az alázatnak csak modellje van, receptje nincs. Isten országában az a nagy, ami ezen a világon kicsiny, gyenge és erőtlen. Az alázatos ember elfogadja embertestvére gyengeségét. Az alázat kegyelmét Isten küldi. Soha nem tudjuk, mikor fut be. – A Sátán egyeduralomra törésében leghatalmasabb fegyvere a kevélység, a gőg szelleme. A Sátán nem közösködik senkivel, a földön a pokol uralmát akarja érvényesíteni.
P. Zsoldos: Hogyan lehetne ezt az isteni tanítást a mai fiatalsággal megértetni?
Erzsébet: Itt ismét a tíz parancshoz kell visszatérni, a mózesi két kőtáblához. Az első három parancs a szeretet parancsa, a hatodik parancs a sexé. Ha a Tízparancsolat első három parancsát megtartanánk, akkor tudnánk a sexet is úgy felfogni, ahogy Isten öröktől fogva elgondolta. A sex és a szeretet összetett jelenség . A tökéletes szeretet nem rontja meg a tiszta szerelmet és viszont.A most élő ifjúságot semmiféle fáradozással visszanevelni nem lehet. Csak ha az ifjúság maga keresi Isten parancsának számára ismeretlen útját, akkor tudjuk ezt az ifjúságot a Tízparancsolat megismerésére ránevelni.
P. Zsoldos: És Erzsi néni imádságos lelkülete?
Erzsébet: Az imádságos lelkületet kegyelemként kaptam. A jó Isten úgy rendezte dolgaimat, hogy közelében maradjak. Ez nem volt tudatos bennem. Olyan jó volt hozzám az Isten, hogy mindig maga mellett tartott. Az istenre hagyatkozás teljes volt bennem, de még egyszer mondom: az istenre hagyatkozásom nem volt tudatos. Biztonság-tudatom volt anélkül, hogy tudtam volna mit jelent az, amit kaptam.
Több mint 50 év távolából visszatekintve, látom magamat az Üllői-úti Örökimádás templom padjai között. Órákig ott ültem anélkül, hogy egyetlen gondolatom támadt volna, anélkül, hogy templomi jelenlétemen túl bármit is imádkoztam és adtam volna Istenemnek.
Istenre hagyatkozásom az esztelenségig vitt, de ugyanakkor a rendelkezés önmagammal már gyermekkoromban túlfejlett volt. Nem tűrtem a kalodát. Minden körülmények között önálló akartam maradni.
P. Zsoldos: És hogyan emlékszik vissza Erzsi néni gyermekkorának hittan oktatására?
Erzsébet: A keresztvetés, a katolikus köszöntés, a legszentebb imádság, Istenben hány személy van- ezzel kezdődött a vallástanítás. Ezt a bevezetést követte az a kérdés, hogy mi végett vagyunk a világon? Egy ideig ennél a kérdésnél állt meg az életem.” Hogy Istent megismerjük, Őt szeressük, Neki szolgáljunk…” Ennél tovább nem jutottam hosszú ideig: szolgálni… szolgálni… Hogyan kell Istent szolgálni!? Nem tudtam és senkihez nem mertem fordulni ezzel a problémámmal. Azt vártam, hogy a hittankönyvben megtalálom a tájékoztatást az Istenszolgálatra vonatkozólag. De a görcsöt nem tudtam feloldani.
Aztán eljutottunk az Ószövetségnek ahhoz a részéhez, ahol Ábrahám feláldozza fiát: Izsákot. Újabb görcs. Nem lapoztam tovább a hittankönyvet, csak megálltam annál a mondatnál, hogy”feláldozza egyetlenfiát: Izsákot… Gyermekfejjel úgy határoztam, hogy ilyen Istennek nem szolgálok és nem is akartam Őt szeretni.
Később rájöttem, hogy Isten csak próbára akarja tenni azokat, akiket szeret. Rájöttem arra, hogy Isten egész életemben csak próbára akart tenni, mint ahogy próbára tette Ábrahámot.
21 éves voltam, amikor harmadik gyermekem született. Végső fokon csak akkor nyugodtam bele a” szolgálati” gondolatba.
P. Zsoldos: Erzsi néni lelke mélyén hangot hall, amikor az Úr Jézus vagy a Szűzanya, vagy az őrangyal szólal meg?
Erzsébet: Ezt a csodát nem tudom elmondani. Emberi jelenlétet nem érzek. Tökéletesen emberi hang az Úr Jézusé. Mérhetetlenül finom férfihang. Annyira szelíd hangjának megjelenése, hogy erre nincs szó, nincs kifejezés. A hangban benne van a szó, a szóban a hang.
A szavak átmennek énem tudatába.
A Szűzanya hangja is teljesen emberi hang. Zenei hangokkal sem lehet visszaadni a szűzanya kedves hangját. Lelkem mélyén érzem mosolyát, vagy könnyes szomorúságát.
Az őrangyal hangjában nincs emberi. Leheletszerű sugallat. Nem tudok benne kételkedni. Az őrangyal lendületet ad.
Életemben egyetlen egyszer egy szent is megszólalt bennem. Szent Rita volt, a lehetetlenségek szentje. Kértem is, szóljon Szűzanyánál. De ez volt a válasza: ” Állsz te olyan jól a Szűzanyánál, hogy Ő meghallgat téged nélkülem is.”

http://szeretetfoldje.hu/index.php/cikkek-irasok/4253-interju-erzsebet-asszonnyal-a-szeretetlang-lelkinaplo-leirojaval