1988. március 25.
„Drága gyermekek! Ma ismét az Istennek való teljes önátadásra hívlak benneteket. Drága gyermekek, nem vagytok tudatában annak, milyen szeretettel szeret benneteket Isten. Ezért engedi meg hogy veletek legyek, hogy tanítsalak benneteket, és hogy segítsek megtalálni a béke útját. De nem fedezhetitek fel ezt az utat, ha nem imádkoztok. Ezért, drága gyermekek, hagyjatok mindent, és szenteljetek időt Istennek, s akkor Isten megajándékoz és megáld benneteket. Gyermekeim, ne feledjétek, földi életetek mulandó, mint a tavaszi virág, amely ma csodálatraméltó, de holnap már senki sem fog emlékezni rá. Imádkozzatok tehát, hogy imádságotok, Istenre való ráhagyatkozásotok irányjelző legyen. Így tanúságtételetek nemcsak a jelen, hanem az örökkévalóság számára is értékes lesz. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”