1992. március 25.
„Drága gyermekek! Ma úgy kérlek benneteket, mint még soha, hogy éljetek üzeneteim szerint, és váltsátok valóra az életetekben. Eljöttem hozzátok, hogy segítsek nektek, és ezért hívlak benneteket, hogy változtassátok meg életeteket, mert nyomorúságos úton, a pusztulás útján jártok. Amikor azt mondtam: térjetek meg, imádkozzatok, böjtöljetek, béküljetek ki, felületesen vettétek üzeneteimet. Elkezdtetek ugyan azok szerint élni, de abbahagytátok, mert nehéz volt számotokra. Nem, drága gyermekek, amikor valami jó, abban a jóban ki kell tartanotok, és nem szabad azt gondolni, hogy Isten nem lát, nem hallgat meg, nem segít. Így eltávolodtatok Istentől és tőlem, nyomorúságos érdekeitek miatt. Az volt a szándékom, hogy a Béke, a Szeretet és a Jóság oázisává teszlek titeket. Isten azt akarta, hogy az ő szeretetével és segítségével csodákat tegyetek, s így példát mutassatok. Ezért mondom hát nektek: a sátán gúnyt űz belőletek, a lelketekből, és én nem tudok segíteni, mert messze vagytok szívemtől. Imádkozzatok tehát, éljétek üzeneteimet, és meg fogjátok látni Isten szeretetének csodáit mindennapi életetekben. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra!”