1993. április 20. és 21. közötti éjszaka,
4.30 – Otthon
J. „Debóra, leányom, ébredj fel! Az, aki hozzád beszél, a testet öltött Isteni Ige, amely a názáreti Szűz méhéből született, és akit Jézusnak hívnak Mindenható Isteni Atyám Akaratából. Ő, aki elküldte Anyámhoz Dicsőséges Angyalát, megváltást hozott a világnak. Én vagyok Krisz­tus, aki a Mindenható Égi Atya által Krisztussá vált.(60)
Az Atyám, az igazság és szeretet Örök Fénye, ember­szeretetből általam élő valósággá változtatta Önmagát köztetek, mivel Én és az Atya egyek vagyunk.(61) Ahogyan Engem táplál a ti szeretetek, úgy izzít majd titeket a Szent­lélek, és így majd lángra gyűltök, ha megtapasztaljátok „a Szeretetet”. Ahogyan én vagyok az Atyával, a Szeretet Tüzével, úgy lesztek ti Bennem és megújultok Bennem.
Leányom, a lelkek megváltásának eme borzasztó sötét órájában azt kívánom, hogy a következőképpen imádkoz­zatok Hozzám:

1993. április 30. 23.45 – Otthon

Egy könyvet olvastam, és már majdnem elaludtam, amikor egy fénylabda kezdett tündökölni az én sötét szobácskámban.
Ahogyan már máskor is történt, ebből a nagy napból a fiatal Úrnő lép elő, kezében egy nagyon hosszú Rózsa­füzérrel. Nem olyan, mint máskor.
Kellemes, lágy hangon megszólít engem, és végtelen kedvességgel ezt mondja:

„Diktálni fogok: ülj le és írj! Drága leányom, nemsoká­ra beköszönt május hava, és én azt kívánom, éljétek ezt a hónapot sok imával és szenteljétek a ti Anyátoknak! Ez a nagy kegyelemáradás hava, amiből akkor részesülhettek, ha igaz szívetekkel kívánjátok. Fiaim, ajánljátok fel ne­kem a ti apró kínjaitokat, és én átalakítom őket drágakö­vekké. Ne okozzatok nekem fájdalmat azzal, hogy ezt el­mulasztjátok! Kérlek benneteket, legyetek egységben, mert a gonosz most sokkal inkább körülöttetek ólálkodik, mint máskor. Kérlek, szívből imádkozzatok a Rózsafüzért! Ajándékozzatok végtelenül sok rózsafüzér-imát nekem: ily módon a rossz el fog távolodni a jótól.

Gyermekeim, májusban Szeplőtelen Palástom teljes egészében be fogja takarni a világot, ti pedig próbáljátok meg még erősebben érezni szívetekben a jelenlétemet közöttetek. Azt ajánlom mindannyiatoknak, apró virágaim, áldozzatok és gyónjatok gyakran. Ha így tesztek, illatos rózsákká váltok. Gyakoroljatok önmegtartóztatást, Különösen kívánatos a dohányzástól és a televíziózástól való tartózkodás. A mindennapi imáitokba foglaljátok bele ezt a rövid imádságot, melyet Szeplőtelen Szívem javasol nektek:

Mária, Szeplőtelen Anya,
legtisztább Liliomszál,
a Szentháromság Jegyese,
imádkozz értünk, és mi
anyai szeretetedért,
amit elhoztál és hozol ma is nekünk,
felajánljuk Neked az általad
annyira kért Rózsafüzért,
hogy a rossz kiirtassék a világból.

Kedves fiaim, ha így fohászkodtok az Anyaságomhoz, az készen áll majd a menedéket kérők befogadására. Leá­nyom, kövesd azt az utat, melyet Jézus neked jelölt ki! Ne bátortalanodj el, ha az én látható Jelenlétem egyre rit­kább lesz! A feladatom, hogy téged Isteni Fiamhoz vezes­selek, s most, hogy Ő már benned létezik, az én Jelenlé­temre nincs annyira szükséged. Én mindig védelmezni és figyelni foglak téged onnan föntről. Ne feledd: amit Jézus benned véghezvisz, azt nem csak érted teszi, és nem a te érdemed. Mindig légy engedelmes és alázatos szolgája az Ő Szent Akaratának, és amikor a szívedet apróbb bűnök terhelik, így imádkozz az Úrhoz:

Atyám,
rábízom magam a Te Szent Akaratodra.

Megáldalak, leányom, pihenj békében.(67) Dicsértessék az Atya, a Fiú és a Vigasztaló Szentlélek!”

(67) Békében elaludtam és azt álmodtam, hogy vidéken, a szabadban va­gyok. Sok szikla és olajfa volt ott. A sziklák között álló egyik olajfa fényt árasztott: nagyon jellegzetes volt. Aztán egy édes, gyengéd hang ennyit mondott: „Találd meg ezt a helyet! Várlak! A kezem cso­dákat fog erre a helyre hozni. Szaladj!” Sohasem láttam azt a helyet, teljesen ismeretlen volt számomra. Hogyan is kereshetném meg, ha még a helység nevét sem tudom. Az elkövetkező napokban hozzá­fogtam a kutatáshoz. Nagyon sokan mutatták nekem földjeiket, de egyik sem hasonlított az álomban látottra. Aztán az egyik nap annak a fiúnak az anyja, akit biztattam, hogy kövesse az Urat, megmutatta földjét és én örömmel mondhattam: ez az! Az én falum szélén van ez a hely és olyan, mint amit álmomban láttam.