A semmiből robbant be az Enneagram a keresztény színtérre és lett népszerű a kiadók és lelkigyakorlatos házak között. Az Enneagram egy kör alakú diagram, amelyen kilenc személyiségtípust jelölnek egytől kilencig, ezek szimbolikusan egyenlő távolságban levő pontok a kör kerületén rögzítve. A számok nyilakkal csatlakoznak szimbolikus mintákban, amelyek mutatják az utat az egészséghez (integráció), vagy a neurózishoz (szétesés). Minden emberi személyiség állítólag beletartozik egybe a kilenc különböző típus közül.
A személyiség típusok és az ezeket szimbolizáló állatok:
1.
Maximalista / reformer, terrier
2.
Segítő, macska
3.
Státus-kereső, páva
4.
Művész, basset hound
5.
Gondolkodó, róka
6.
Lojalista, nyúl
7.
mókakedvelő/generalista, majom
8.
Erős, orrszarvú
9.
Béketeremtő, elefánt.
Egy cikkben (New Heaven/New Earth), Dorothy Ranaghan felvetett számos kritikát az enneagrammával kapcsolatban.. Kezdjük azzal, hogy problémásnak találta annak eredetét a mai szufizmust illetően. (A szufizmus egy misztikus ága az iszlámnak.) “A szufik lelkesedésében, odaadásában és aszkézisében sok minden van, ami csodálatra méltó”- írta.” De, ellentétben a korábbi korok muszlim misztikusainak szemlélődésével és vágyakozásával az életszentségre, a kortárs szufizmus, amelynek állítólag több mint 40 millió híve van, keverékévé vált a panteizmusnak, mágiának és racionalizmusnak és hisz a telepátiában, teleportációban, sejtésben, lélekvándorlásban és tagadja a személyes Istent.”
Ranaghan problémásnak ítélt néhány terminológiát, amelyek kereszténynek tűntek, de valójában nem azok.. A megváltás például nem azt jelenti a szufik között, hogy Isten megmentőként életünkben tevékenykedik, hanem “visszatérést a tudatlanságból.” A szufi doktrína szerint a legrosszabb dolog “nem a bűn, hanem a tudatlanság”. „Minden gnoszticizmus ebből a feltevésből ered” – figyelte meg Ranaghan.
A szufizmus célja az, hogy a személy egész legyen, az enneagram ábra célja az, hogy lehetővé tegye a személyiség egészséges integrációját, ami az út a megváltáshoz. “Jézus vissza tudja adni és vissza is adja a vakok látását és reményt az elvetetteknek” – írja Ranaghan, “de a szellemi vagy testi megtörtség nem feltétlenül akadálya a szentségnek. Továbbá, még a leghitelesebb, pszichológiailag egészséges, integrált és teljes földi ember is pokolra kerülhet”.
Könyvében (Egy közelebbi pillantás az enneagramra) Ranaghan azt mondja, hogy az a férfi, aki elsősorban felelős az Enneagram továbbításáért a Nyugat felé, az nem más, mint George Ivanovics Gurdjieff, egy örmény okkultista, aki Oroszországban élt 1877-1947 között. Ő nagy hatással volt a kortárs New Age mozgalomra is. Gurdjieff írásai, Ranaghan megjegyzése szerint “tele vannak leírásokkal a bolygók hatásairól, asztrális testekről, tisztánlátó és telepatikus kísérletekkel, magyarázatokkal egyes okkult érdekek valódi jelentőségét illetően, mint amilyen például a ’kundalini’ és a Tarot. “Gurdjieff számára az enneagram olyan titkos hatással bírt, mely nem különösebben kapcsolódik a személyiségtipológiához. “Az enneagram univerzális szimbólum” – hitte Gurdjieff. “Minden tudást bele lehet foglalni az enneagramba, és ennek segítségével azt lehet értelmezni is.”
Az enneagram elég hóbortosnak látszik, legalábbis ez a dolgok állása. Szószólói azért tűnnek annyira izgatottak, mert állításuk szerint ez a bölcsesség az ősi szufiktól származik, bár nem említenek egyetlen olyan könyvet sem, amit a szufik általánosan elfogadtak, mint a nagy bölcsesség művét. (a szufik arról ismertek, hogy ők találták ki az örvénylő derviseket, akik egy megváltozott tudatállapotban forognak.)
Az enneagram szimbólumot gyakran ábrázolják ezt reklámozó kiadványokban valami varázslatos és önmagában misztikus dolognak. A szerzők biztosítanak bennünket arról, hogy csak kilenc személyiség típus létezik. Az „enneagram” kifejezés az “enneas” görög szóból származik, melynek jelentése „kilenc”, egy 1985-ös könyv szerint. “Az Enneagram rendszer szerint, csakis kilenc fajta emberi személyiség” típus létezik.
Én személy szerint kérdőre vontam számos Enneagram támogatót amiatt, hogy csak kilenc személyiség típus lehetséges. Mindenki, akivel beszéltem, meghátrált. Néhány említette, hogy az enneagram teljes rendszere lehetővé teszi személyiségvonások képlékeny hozzárendelését az emberekhez. Egy 1987-es könyv egyetértett ezzel: “Míg az enneagram kilenc személyiségtípusa különálló kategóriát alkot, akkor sem szabad ezt mereven értelmezni. Meg fogják látni, hogy az enneagram ugyanolyan nyitott és rendkívül rugalmas, mint az emberek maguk. ” Az enneagram keresztény pártolóit néha arra kényszerítik, hogy ösztönözzék a keresztényeket arra, hogy a keresztény normákat igazítsák úgy, hogy a saját problémáikkal foglalkozzanak. “Az enneagram fejlődése láthatóan abból áll, hogy az egyik típusú bűnből a másik felé mozdulnak el” Ranaghan írta.
“Azok a személyek, akik 2-es típusúak (“idegösszeroppanás “a világon) azoknak Mary Helen Kelley nővér szerint szükségük van arra, hogy “eljussanak a tudatos önzésre”a megváltáshoz. Barbara Metz nővér kimondja, hogy “a teljességre jutáshoz”.a 6-os típusnak (lojalista) be kell sétálnia a deviancia és engedetlenség sötétségébe”.
“The Wanderer” (1995. febr 2-i szám): “Katolikus válaszok” (James J. Drummey)
Kérdés
: Plébániánk egy enneagram alaptanfolyamot tart. Mi ez és hogyan látja ezt a mi katolikus egyházunk? – kérdezi GTC (Indiana) és K. D. (Indiana)
Válasz:
Néhány jó információ az Enneagramról, és annak a katolikus tanítással való összeegyeztethetetlen voltáról elolvasható Mitch Pacwa atya könyvének 5. fejezetében (“Occult Roots of the Enneagram”, Catholics and the New Age, Servant Publications). William B.Smith morálteológus is figyelmeztetette a katolikusokat, hogy milyen veszélyekkel jár az enneagram (March 1993 issue of Homiletic & Pastoral Review),. Smith azt mondta:”Az Enneagram egy kör alakú diagram, amelyen 9 személyiségtípus található kilenc egymástól egyenlő távolságban levő pontban a kör kerületén. A különböző pontokat vonalak kötik össze egymással. Ez az ábra maga az enneagram, ezt használják önmaguk felfedezésének lélektani eszközeként. Mind a 9 személyiségtípust (1-9 közötti számozással) valamilyen kényszer, rögzülés, vagy alapvető belső késztetés által negatív módon ismerteti, hogy valami kellemetlen dolgot elkerüljön. Ez a kényszer látszik az ember alapvető pszichológiai orientációjaként. Ahhoz, hogy valaki felfedezze a saját számát, meg kell tudni, hogy mit akarunk elkerülni, hogy mi lehet a kényszer.
Az enneagram alapvetése, hogy kilenc és csak kilenc személyiségtípus létezik, egyszerű igazságként adják meg,, de sehol sem szerepel bizonyított tényként. Tudomásom szerint nincs tudományos vizsgálat annak megállapítására, hogy az enneagram elmélet integrálható más tipológiával, bár ez nem igazán zavarja egyik vagy másik támogatóját sem. Minél többet olvasunk róla, annál inkább kezd hasonlítani egy felsőfokú végzettségre hagyatkozó horoszkópra, ami nem egyeztethető össze a katolikus tanítással vagy gyakorlattal.
A spirituális haladás eszközeként úgy tűnik, hogy ez igen hiányos, sőt veszélyes. Az Enneagram valójában inkább ideológiára, mint teológiára épül (talán önmegújítás és ön-regenerálás), de ez igen messze áll (sőt ellene mond) az evangélium tanításának:
“Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz “(Jn 12,24).