52. Üzenet.
1997. július 1. Jézus Drága Vérének ünnepe.
Az Ember:
” Látom a széttört Szent Péter Bazilikát Rómában. Fölötte egy vörös könyv- A napban megjelenik a mi Urunk, mint PANTOKRÁTOR (VILÁGURALKODÓ).
 Egy Szent Angyal:
“Végtelen nagy Isten, Te Vagy Aki mindent újjá alkotsz. Minden, ami él, a Tiéd. Minden,amink van, azt Te adtad.”
A mi Urunk:
” Én Vagyok, Aki Van, Én szólok hozzátok. Én most nemcsak az enyéimhez jövök, akik ismernek Engem, hanem mindazokhoz, akik nem ismernek vagy elfordultak Tőlem. Jöjjetek hozzám, amíg van rá idő! Jön az igazságosság napja. Jön szeretett Anyám Szeplőtelen Szívének diadala. A Föld és minden meg fog újulni, a  Szentlélek lángjaiban. Az Egyház meg fog dicsőülni. Legyetek éberek és óvatosak, mert az ellenség küldöttei már itt vannak, hogy megzavarjanak titeket. Az Egyház tanítása az az Én hangom. Hagyjatok el mindent, ami szétválaszt titeket, ami szétszakítja az Én Titokzatos Testemet! Én megadom mindannyiótoknak az Én békémet ( ami külső harc a gonoszság ellen, de belső lelki nyugalom) és Szívem áldását. Vegyétek az Én békémet, amely záloga a jövendő nagy boldogságnak. A szeretet uralkodjon a ti szívetekben, amivel egymást kölcsönösen támogassátok!”