Az európai és az amerikai elit félreismerte Oroszországot
Süddeutsche Zeitung

„Vége a romantika korszakának” – ezzel a címmel közöl interjút a Süddeutsche Zeitung a Német Külpolitikai Társaság vezető Oroszország-szakértőjével, Alexander Rahrral. A müncheni lapnak elmondta:  meggyőződése, hogy Moszkva már régóta készült Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének az elismerésére, csak kivárta, amíg Szaakasvili grúz elnök hibát követ el.

Oroszország újra jelen van a nyersanyagokban gazdag Kaukázusban, Putyin miniszterelnök meg akarja mutatni a Nyugatnak, hol vannak a határai. Rahrt a helyzet a kubai válságra emékezteti, amikor Kennedy amerikai elnök mondta a Szovjetuniónak: „Eddig, és ne tovább!”.
A Németország lehetséges közvetítő szerepét firtató kérdésre Alexander Rahr így válaszolt:
„Attól tartok, hogy ez a szerepkör veszélybe kerülhet, sőt el is veszhet. Azért ilyen lehetetlen a helyzet, mert az európai és amerikai elit az elmúlt években hamis képet formált Oroszországról. Azt gondolták, hogy nagyhatalmi törekvései csak szavak, és hagyták magukat elkötelezni, ezen keresztül pedig korrumpálni azáltal, hogy Oroszország tagja a G8-nak, és kész az együttműködésre a WTO-n – a Világkereskedelmi Szervezeten – belül.”
Rahr szerint  a Nyugat részéről gazdasági szankciókkal, sőt a diplomáciai kapcsolatok megszakításával számolhat miden ország, amely követi az oroszokat Abházia és Dél-Oszétia elismerésében. Különleges eset viszont Kína, amely az olimpia után kevéssé van ráutalva a Nyugatra, bár nem valószínű, hogy követné az oroszokat. Sajátos helyzet Törökországé, amelynek nem hivatalos gazdasági kapcsolatai vannak Abháziával. Nemrégiben Moszkvában járt a jordániai király, aki hírek szerint ígéretet kapott, hogy mecseteket építtethet a Kaukázusban. Ezzel Moszkva az Izrael-ellenes kártyát játssza ki: tudunk a Grúziába irányuló (t.i. izraeli – glóbusz.net) fegyverszállításokról, Szaakasvili pedig egy interjúban azt mondta, hogy külügyminisztere izraeli zsidó. Mindez kelthet némi felzúdulást az arab világban, és szolidaritási gesztusokat válthat ki.
A berlini Oroszország-szakértő a kilátásokat tekintve így fogalmazott: „Vége a romantika korszakának és a reménynek, hogy Oroszország egyre közelebb kerül a Nyugathoz, csak éppen hosszabb időre van szüksége ehhez a méretei miatt. De ez nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatnak meg kell szakadnia.” Rahr  vitákat vár a NATO-n és az EU-n belül – arról is, hogy lehet-e vállalni egy háborút, amennyiben Moszkva tovább építi a birodalmát. Nyilván ki lehet zárni Oroszországot a G8-ból, de Moszkva erre egy gázkartell kialakításával válaszol majd.