Az Uniónak újra kell gondolnia gazdasági modelljét
A világ a reálgazdaságtól eltávolodott pénzügyi rendszer történelmileg példátlan összezsugorodása felé halad – írja Jean-Pierre Jouyet, a francia kormány európai ügyekkel foglalkozó államtitkára a Le Monde-ban megjelent cikkében.
 Ez a kétségtelenül elkerülhetetlen és bizonyos szempontból egészséges folyamat hatást fog gyakorolni magára a gazdaságra. Úgy tűnik, hogy a kapitalista rendszer konstrukciós hibában szenvedett, és mozgatói nem helyesbítették a célokat idejekorán – írja a jobboldali francia kormány európai ügyekkel foglalkozó államtitkára, aki Bernard Kouchner külügyminiszterhez hasonlóan a francia szocialista holdudvarból érkezett.
Az első hiba a kockázatelemzés gyengeségeiből adódott: a pénzügyek szereplői nem tudták megfelelően kezelni a gyorsuló ütemben bevezetett pénzügyi termékeket. A második hiba a magát önszabályozónak deklaráló átláthatatlan rendszer irányításának gyengesége volt, különösen az, hogy egyes angolszász szabályozó hatóságok nem tudták vagy nem akarták megfékezni annak szélsőségeit. Végül a harmadik hiba annak a pénzügyi modellnek a morális gyengesége, amelyben lehetséges a felelősség áthárításának általánossá válása és amely megengedi azokat a pénzügyi praktikákat, amelyek valóságos pénzügyi bűnözéssel értek fel (mint például a kockázat nélkülinek mondott, valójában az ingatlanpiac egy rendkívül ingatag szegmensére alapozott komplex pénzügyi termékek forgalmazása).
            Ezek azok a hibák, amelyeket most ki kell javítani. Ugyanakkor feltűnő ellentmondás van aközött, hogy egyfelől méltatják az Európai Uniót azokért az erőfeszítésekért, hogy a konfliktust kívül tartsa kapuin, másfelől pedig elmarasztalják azért, hogy – úgymond – külső szemlélője maradt a pénzügyi válságnak.
            Az utóbbi vád alaptalan – írja Jouyet. Az Európai Központi Bank (EKB) egy éve cselekszik, likviditásokat injekciózva a bankközi piacba. A pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin mozgósított az első európai lépések előkészítésére, amelyek arra irányultak,  hogy az EU országai mentesüljenek  a válság következményeitől. Az Unió részt vesz a nemzetközi összehangolásban, a megfelelő időben azonban ennél tovább kell menni. A pénzvilág e megrázkódtatása nyomán Európának fel kell készülnie arra, hogy újragondolja gazdasági modelljét és azt a szerepet, amelyet benne a pénzügyi rendszernek kíván biztosítani – hangsúlyozza Jouyet, aki szerint az európaiaknak mindenekelőtt vissza kell térniük gazdasági és pénzügyi fejlődésük történelmi alapelveihez.
            Ezek: az átláthatóság, a felelősség, az etika, a hosszú távú bizalmi kapcsolatok a pénzügyi szereplők és a vállalkozók között, és a közhatalom és a szabályozó hatóságok kitüntetett szerepe európai és nemzeti szinten a játékszabályok betartatásában. Egyszerűen fogalmazva: a pénzügyi rendszernek a gazdasági fejlődés szolgálatában kell állnia, és a gazdaságnak nem szabad függenie a pénzügyi spekulációtól.
 
            Az európaiaknak ezután bele kell vágniuk a gazdasági és pénzügyi integráció új szakaszába. Valójában Európa azért nem tudta elérni azt a kritikus méretet, amely lehetővé tette volna, hogy versenybe szálljon az Egyesült Államokkal a feljövő hatalmaktól eredő likviditástömeg magához vonzásáért, mert bank- és pénzpiacai nem integrálódtak eléggé.
            Az euróra alapozódó diplomácia híján az európaiak megfosztják magukat mindazoktól az előnyöktől, amelyeket a ma már a világon második tartalékvalutának számító euró nyújthat számukra. Az európai vállalatoknak több szerződésüket kell euróban megkötni. Ha nem képesek erős gazdasági és pénzügyi kormányzásra, az európaiak nem lesznek képesek hatékonyan kezelni a válságokat. Az amerikaiak elég bátrak voltak ahhoz, hogy üdvös tisztogatást végezzenek, akár államosítva is, amikor erre volt szükség, a szövetségi hatóságok és a központi bank hatékony fellépésével. Ez megmutatta a liberális pénzügyi ideológia határait és a pragmatikus beavatkozás szükségességét.
            Jouyet végül megfelelő európai pénzügyi normák, szabályozások kidolgozását, illetve szabályozó és – az egyre inkább nemzetközivé váló csoportok tevékenységét, kockázatait – értékelő és felügyelő mechanizmusok létrehozását sürgeti a bankok betéteseinek megvédésére, annak a jelentésnek megfelelően, amelyet René Ricol szeptember 2-án adott át az EU soros elnökségét betöltő Nicolas Sarkozy francia elnöknek. Ebben mindenki érintett, ezért sürgősen kell cselekedni, már az Európai Tanács októberi tanácskozásán, írja a francia államtitkár.

http://www.lemonde.fr/cgi-bin/ACHATS/acheter.cgi?offre=ARCHIVES&type_item=ART_ARCH_30J&objet_id=1051569