Nyezaviszimaja Gazeta
A moszkvai napilap – szakértői véleményeket összesítve – elemzést publikált az oroszországi gazdasági krízis kihatásairól. Az írás megállapítja: a 2009-es évben a válság következtében „adószeparatizmus” léphet fel és valószínűsíthetők a tömeges tiltakozások is. Nagy valószínűséggel a válságot nem lehet 2-3 évnél rövidebb idő alatt leküzdeni, a kormányzat által tervezett intézkedéseknek pedig láthatóan kevés hatásuk van az eseményekre. Egészében megállapítható: a válság Oroszországot sokkal mélyebben fogja sújtani, mint a többi országot.
A GDP eddig valószínűsített idei 6 százalékos csökkenése nem tartható – jelentette ki az FBK stratégiai elemző vállalat igazgatója, Igor Nyikolajev. – Sokkal realisztikusabb 10 százalékos esésről beszélni. A hivatalos becslések jövőre is esést prognosztizálnak, de a közétett 4 százalékos adat szerinte teljesen hibás, szerinte legalább 15 százalékos csökkenés fog bekövetkezni.
Az, hogy a kormányzati intézkedések sokkal kevésbé lesznek hatékonyak, mint a nyugati államokban, Nyikolajev szerint három körülmény magyarázza. Mindezért elsősorban a strukturális és intézményi reform elmaradása, illetve nem megfelelő véghezvitele a felelős. Majdnem hasonló súllyal esik latba e téren, hogy a nyersanyagok, melyek az orosz export túlnyomó többségét teszik ki, hosszú időn keresztül nyomott áron kelnek csak el a nemzetközi piacon. Teljesen felesleges abban reménykedni – nyilatkozta a Nyezaviszimaja Gazetanak a szakember –, hogy az OPEC termelés-csökkentő elhatározása jelentős mértékben emeli az olaj, s ennek nyomán a földgáz árát. Harmadik ok a borúlátásra, hogy az orosz tőzsde esése relatíve nagyobb a többi tőzsdéjénél, és a rossz makroökonómiai adatok nem adnak lehetőséget e téren sem a gyors javulásra.
Az INSOR gazdaságkutató intézet vezető elemzője, Jevgenyij Gontmaher megerősíti ezeket a jóslatokat. Szerinte a vidéki régiók termelő szektoraiban a bevételek legalább 15-20 százalékkal fognak csökkenni a következő három évben. Különösen nagy veszteségeket kell majd elkönyvelnie a fémiparnak és a vegyiparnak, melyeknek technológiai megújítása elmaradt. Az itteni veszteség elérheti a 30-40 százalékot is – jegyezte meg Gontmaher. Könnyen előfordulhat, hogy egyfajta „adószeparatizmus” jöhet így létre, azaz a helyi kormányzók megtagadhatják, hogy befizessék a szövetségi büdzsébe az adóhátralékokat.
A szakértő szerint e helyzet az orosz gazdaság előnyére is válhat, mert egyfajta modernizációs kényszer nehezedik a gazdaságra, amit – ha kellő szakértelemmel hajtanak végre – a jelenlegi válságot túlhaladó, azon túl ható eredmények érhetők el. A kormányzatnak komoly és feltáró magyarázatot kell adnia a lakosságnak, melyben őszintén elmondja azokat a tévedéseket, elsorolja azon mulasztásokat, amelyekért felelős.
A Levada-Központ szociokultúrális kutatóintézet vezetője, Alekszej Levinszon a tömeghangulat szempontjából közelíti meg a válságot. A Nyezaviszimaja Gazetanak adott interjújában máris egyfajta pánikhangulatról beszél, ami reális helyzetfelismerést tükröz, hisz különösen a nagy városok középrétegei fognak szenvedni a válság következtében. Szerinte a központi vezetés mindennek nincs tudatában.
A lap végül ismét Nyikolajevet idézi, aki megismétli: az eddigi kormányzati intézkedések teljesen hatástalanok voltak. A profitadó leszállítása 24 százalékról 20-ra egyáltalán nem befolyásolta a helyzetet, hisz 2008-ban a vállalkozások 53 százaléka nem termelt profitot. Valamelyest merészebb lépés lenne az áfa csökkentése, de ezt a Kreml egyenlőre még föl sem vetette, pedig Nagy-Britanniában az elmúlt évben végrehajtottak egy jelentékeny áfa-csökkentést, melynek pozitív hatása volt. A kormánynak – szerinte – ugyanakkor rögzítenie kellene néhány alapvető nyersanyagárat, különben az infláció a tervezett 10 százalék helyett 16 százalék lesz.

http://www.ng.ru/economics/2008-12-17/1_risks.html?mthree=3