Sokasodnak a szociális lesüllyedés jelei
Japánban sokasodnak az elszegényedés, a szociális lesüllyedés jelei. A mostani válság tovább súlyosbíthatja a magát középosztályi jellegűnek tekintő japán társadalom problémáit. A Neue Zürcher Zeitung tudósítója, Urs Schoettli ennek a veszélyeztetett identitásnak a történeti alakulását vizsgálja oszakai keltezésű elemzésében.
Ha valaki egy japán társadalmi állása felől érdeklődik, általában azt a választ kapja, hogy az illető a középosztály tagja. Így van ez akkor, ha az érintettet másutt akár a munkája, akár az életviszonyai alapján alacsonyabb státusba sorolnák, és akkor is, ha a kérdezett komolya vagyonnal és magas jövedelemmel rendelkezik. Ennek az önértékelésnek egyaránt vannak nemzetgazdasági és kulturális okai. A sogúnok mélységesen feudalisztikus rendszerét a 19. század utolsó harmadában, a Meidzsi-restauráció idején számolták föl. Előtte a japánok többsége mélységes nyomorúságban, alultápláltságban élt. A második világháború utáni újjáépítés a hetvenes évek végéig lezajlott, megkoronázva a nyolcvanas évek fellendülésével. Az ekkor aktív nemzedékek a munkára összpontosítottak. A szórakozás és a luxus a háttérbe szorult, viszont számítani lehetett az életszínvonal folyamatos emelkedésére. A teljesen lerombolt ország újból felépült, Tokió békeszerető és megbízható partnernek bizonyult, belül pedig megszilárdult a biztonság és a jólét. Az átlátható és egyértelmű vállalati hierarchián belül nem voltak látványos különbségek.
A középosztályhoz csatlakozás vágya, amelyet a Liberális Demokrata Párt sikeresen lovagolt meg politikailag, nem volt megalapozatlan. A fellendülés lehetővé tette, hogy egyre többen rendelkezzenek saját házzal, autóval, háztartási gépekkel. Az elit pedig tartózkodott a hivalkodó magamutogatástól.
A törést az ingatlanspekulációs léggömb kipukkadása okozta a nyolcvanas évek végén. Eddigre a jövedelmi különbségek is egyre élesebben és látványosabban mutatkoztak meg: olyan éttermek nyíltak, ahol egyetlen vacsora ára egy fizetésből élő átlagember egyhavi keresetének felelt meg. Mesés összegekért vásároltak gazdag japánok műtárgyakat a nemzetközi piacon.  A tőzsdeindex lezuhanása aztán számos vállalatot ráébresztett, hogy jövedelmeit már nem az általa előállított termékekből vagy szolgáltatásokból, hanem spekulációs befektetésekből szerzi.
Az ezt követő tíz szűk esztendőt az angolszász média előszeretettel emlegeti elvesztegetett évtizedként, jóllehet a vállalatok világában komoly változások történtek: a hatékonyság érdekében megtört két alapérték, az élethossziglani foglalkoztatás és a munkában eltöltött időhöz igazodó fizetés mindenhatósága, következésképpen megnőtt az időszaki munkavállalók aránya. Az ezredfordulóra új fellendülés kezdődött. Ráadásul az elöregedéssel összefüggő munkaerőhiány körülményei között a szerződéses munkaerőnek megvolt a felvevőpiaca.
A mostani válság viszont fordulatot hozott – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung elemzése. Az elmúlt hónapokban elbocsátott tízezrek többsége ilyen szerződéses munkaerő. Ráadásul a japánok középosztályi öntudatát kikezdte sokak elszegényedésének a tudatosulása, nevezetesen, hogy vannak, akik az ott nagyon alacsonynak számító, 100 svájci franknak megfelelő napi bérért dolgoznak, és kilátásuk sincs a felemelkedésre. Emellett egyre inkább kitolódik a szerződéses munkavállalók életkora, amely hagyományosan nem érte el a 35 évet.
A japán sajtó újabban egyre gyakrabban foglalkozik ezeknek a „dolgozó szegényeknek” a helyzetével, akik között egyre több a hajléktalan, aki vagy sátorban vagy internet-kávézókban éjszakázik. Súlyosbítja a helyzetet a lakások állapota is. A szociális lakások jó része a 60-70-es években épült, rossz állapotuk miatt sok lakóépületet le kellett bontani, arról nem is szólva, hogy tömegek élnek egészen szűkös körülmények között. A fejlett országokat tömörítő OECD szerint a jövedelmi különbségek nagysága tekintetében Japán a negyedik helyen áll az ipari államok rangsorában. Ezért is figyelmeztette a szervezet az országot, hogy vegye komolyan ezt a problémát.

http://www.nzz.ch/nachrichten/international/gefaehrdete_japanische_mittelstandsgesellschaft_1.2247748.html