Súlyos ártalmakat okoznak a PCB-k
A rendkívül ártalmas PCB-k, azaz a poliklórozott bifenilek évtizedeken át szivárogtak be a környezetbe, különösen a folyók medrében halmozódtak fel. A dél-franciaországi Rhône-Alpes tartomány Axelera nevű gazdaságfejlesztő társulása áprilisban nagyszabású programot indított olyan módszerek kidolgozására, amelyek segítségével a vízfolyásokat meg lehet tisztítani az egészségre és az élővilágra káros anyagoktól. Nem mellékesen komoly üzletről is szó van – állítja Véronique Labonté  a Le Monde-ban –: akár 10 milliárd euróba is kerülhet a folyók nagytakarítása.
Egyelőre nincsenek biztos kimutatások arról, hogy hosszú távon milyen károsodással járhat a PCB-mérgezett halak fogyasztása, de már számos alkalommal megfigyeltek bőrirritációt, májfertőzést és sterilitást a halkedvelőknél. A WWF környezetvédelmi szervezet 2008-ban végzett franciaországi felmérése azt mutatta, hogy a Rhône és a Szajna medréből kifogott halak rendszeres fogyasztóinak vérében a PCB-tartalom legalább ötszöröse az átlagosnak.
Egy 2008 februárjában megkezdett, a Suez Environnement cég által  megvalósított 10,5 millió eurós kutatási program révén vizsgálják a PCB hatásait, az eredményeket 2012-re várják. A Monsanto amerikai vállalat 1930-tól forgalmazza a PCB-tartalmú termékeket, amelyeket kezdetben transzformátorok szigetelő anyagaként és kenőanyagként használtak. Franciaországban 1987-től betiltották ezeket a termékeket, amelyek kevéssé oldódnak és feltehetően rákkeltő hatásúak. Mielőtt bejutnának a táplálékláncba, a poliklórozott bifenilek a folyók medrében rakódnak le. 2006-ben az Európai Unió átvette az Egészségügyi Világszervezet normáit a halakban elfogadható PCB-tartalomról, azóta számos prefektusi határozat születetett, amely tiltotta a Somme, a Rhône és a Szajna bizonyos szakaszain kifogott halak fogyasztását.
A folyók megtisztítása komoly gazdasági szektorrá válhat. „2012-ben csak az Alexandra fejlesztési pólus területén 440 munkahely jön létre, a projekt 250 millió eurós évi forgalmat generál, ebből 165 milliót Franciaországban – közölte a lappal a pólus elnöke, Bruno Allenet. Az EU vízminőséggel kapcsolatos előírásai szerint a folyókat 2015-ig kell „jó ökológiai állapotba” hozni, ez az európai piacon 10 milliárd eurós forgalmat teremthet.
Technikailag a probléma nem egyszerű, mivel, mint Anne-Valérie Goulard, a Suez Environnement új környezetvédelmi  technológiákkal foglalkozó igazgatónője  elmondta,  több mint 200 eltérő PCB-forma létezik. Gondosan mérlegelni kell a mérgezett helyek földrajzi adatait is, különös tekintettel azokra a kockázatokra, amelyekkel a folyók alsóbb szakaszára nézve járhatnak a mederben végzendő munkálatok. Várhatóan nagy földmunkákra lesz szükség, mivel ha nem lehet kezelni a mérgezett rétegeket, akkor egy biztonságossá tett helyre kell szállítani azokat.
Ezt a megoldást alkalmazzák a Hudson folyón, amelybe az amerikai General Electric 1947 és 1977 között több mint 590 tonna PCB-t eresztett. Az amerikai környezetvédelmi hivatal kötelezte a céget a folyómeder megtisztítására. A májusban kezdődő munkálatoknak már az első évében 242 ezer tonna hordalékot kotornak ki. Ez a módszer rendkívül költséges, ezért a francia tudósok új eljárásokat keresnek.

Baktériumok, gombák, aktív szén, melegítés: a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák a PCB semlegesítésére. Az eljárások lényege már ismert, a tudományos előrelépés elsősorban az alkalmazás módjában keresendő – húzzák alá a kutatók.

http://www.lemonde.fr/planete/article/2009/05/26/la-depollution-des-eaux-contaminees-aux-pcb-un-marche-prometteur_1198101_3244.html