Megenyhül-e Moszkva a rakétavédelmi pajzs felfüggesztésével?

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy lemond a kelet-európai volt szocialista országok – Lengyelország és a Csehország – területére tervezett rakétavédelmi bázisok kiépítéséről. A hír hallatán sokan remélték, hogy a gesztusértékű lépés megenyhíti majd Moszkvát, és az orosz vezetés hajlandó lesz együttműködni az Irán elleni szankciók. ügyében. David J. Kramer, a német Marshall Alapítványelemzője, a Bush-kormány külügyi tanácsadója szerint azonban alaptalan bizakodás, annak ellenére, hogy az orosz elnök utalt rá, hogy a Kreml megfontolja az Irán elleni ENSZ-határozat támogatását.

Az Egyesült Államok egyértelműen Moszkvának tett jelentős engedményt azzal, hogy visszavonta a rakétavédelmi pajzs kelet-európai bázisainak felépítéséről. A George W. Bush elnök által kidolgozott és elfogadott tervek szerint a Lengyelországba és a Csehországba telepített elfogórakéták egy esetleges iráni támadás ellen védték volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit. A térség volt szocialista országai azonban elsősorban az orosz terjeszkedés elleni garanciát látták az amerikai fegyverekben – a tavalyi grúz-orosz háború után ugyanis jelentősen felerősödtek az Oroszországgal szembeni félelmek. Moszkva ellenezte és ellenséges gesztusnak, a hidegháborús szembenállás kiújítására tett kísérletnek nyilvánította a volt szocialista országokba telepítendő rakétabázisok tervét, és kilátásba helyezte, hogy ellenlépésként rakétákat telepít keleti határaihoz, sőt, egyes hírek szerint felvetődött annak a lehetősége is, hogy Moszkva atomfegyverekkel láthatja el a balti-tengeri flottát. Elemzők szerint egyértelmű, hogy Barack Obama a rakétavédelmi pajzs kiépítésének lefújásától elsősorban azt remélte, hogy Moszkva a lépés után végre hajlandó lesz együttműködni az iráni atomprogram leállítására tett amerikai törekvésekben. Oroszország ugyanis eddig elzárkózott az iszlám köztársaság elleni nemzetközi szankciók elfogadásától.
Dmitrij Medvegyev szeptember végén, egy hétten Obama bejelentése után már mintha utalt is volna rá, hogy a Kreml kész támogatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irán elleni szankciókat. „A szankciók ritkán vezetnek pozitív eredményre, de vannak olyan helyzetek, amikor mégis elkerülhetetlenek” – mondta Medvegyev a Barack Obamával tartott közös sajtótájékoztatón. Sokan – egyebek között az amerikai elnök is – az Irán elleni szankciók támogatásának jelenként értelmezték Medvegyev óvatos szavait. Obama kifejtette, hogy Moszkva félelme alaptalan, sőt, paranoiás volt, ám neki az elsődleges célja Moszkva megnyerése volt.
Kramer szerint azonban az orosz vezetés szavainak nem lehet fenntartások nélkül hitelt adni. „Vajon Medvegyev szavai szellemében jár majd el Moszkva, ha a Teherán elleni kemény szankciókat meg kell szavazni?” Oroszország a múltban csak a szankciók jelentős enyhítésével támogatta az iszlám köztársaság elleni ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Ráadásul Oroszország még a felpuhított határozatokat sem tartotta be: Moszkva az embargók idejére sem állította le az iráni exportot és az importot.
Kramer arra is emlékeztet, hogy az orosz vezetés is megosztott az Irán elleni fellépés kérdésében. Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnök és Szergej Lavrov külügyminiszter jelezte, hogy továbbra sem ért egyet az Irán elleni nemzetközi fellépéssel. Márpedig Putyin sokak szerint még most is meghatározóbb és tekintélyesebb, mint Medvegyev, akit a volt elnök választott ki utódjául, és akit egyes hírek szerint a következő elnökválasztásokon ismét Putyin váltana.
Ha sikerült is a rakétavédelmi bázisok lefújásával elnyerni Moszkva bizalmát, akkor sincs rá garancia, hogy a Kreml együttműködési szándéka tartós lesz figyelmeztet Kramer. Már csak azért sem, mert Washington máris bejelentette, hogy Lengyelország szerepet kaphat a módosított rakétavédelmi tervekben is: 2015-re SM-3 típusú rakétákat telepíthetnek a volt szocialista ország területére. Moszkva aligha nézi majd jó szemmel az újabb terveket, és így ismét kétségessé válhat az Irán elleni szankciók ENSZ-határozat elfogadása.

http://www.foreignpolicy.com/articles/2009/09/25/dealing_with_moscow?page=full