Bármelyik szótár definíciója szerint, a bank minden igazgatója – ha nem minden kirendeltség vezetője – bűnös abban, hogy szándékosan becsapja és félrevezeti egyéni vevőit és a brit népet teljes egészében. A csalás és félrevezetés nagyon egyszerű: A bank könyvelésében egy bejegyzést csinál (ez manapság számítógép fájl). Ez egy bizonyos ‘pénzösszeget hív életre’. Ezt a ‘pénzösszeget’ kikölcsönzik a vevőnek – általában kölcsön formájában folyószámláján, melyet ő elkölt, általában csekkek útján. A kölcsönért egy valódi érték kell, hogy kezeskedjen, mint egy ház, és vissza kell azt fizetni – ‘tőkében és tényleges értékpapírok formájában, azaz olyan pénzzel, amelyért meg kell dolgozni, tehát ennek valóságos értéke van. Ezután egy másik tollvonással (vagy billentyűk lenyomása útján) az eredetileg előállított ‘tőke’ megszűnik létezni. Ez tényleg csodás trükk!
Sok ember azt hiszi, hogy a bankok csak saját tőkéjüket kölcsönzik ki és azt a készpénzt, melyeket ügyfeleik tárolnak folyószámláikon. Ezt csak a kölcsönvevők hiszik, és a társadalom olyan tagjai, akikkel a bank kereskedik – úgy képzelik, hogy a bankcsekkek és a nemzet papír és fémpénze valódi pénz, és ez a valódi gazdagság működteti az egész rendszert.