2010. 07.28 Szentlélek: A helyes önismeret fontossága
Szentlélek: Drága engesztelő Gyermekeim! Ne féljetek, Én vagyok a Szentlélek Isten, a 3. isteni személy és Éván, eszközömön keresztül szólok hozzátok. Most arról foglak tanítani benneteket, hogy milyen fontos a HELYES ÖNISMERET.
Egy életből ellesett példával kezdem. Két idős asszony, ahogy a szentmise után jönnek lefelé a lépcsőn, az egyik kérdezi a másiktól: -Te milyen gyakorisággal szoktál gyónni? A válasz így szólt: – Nekem sose kell gyónni, mert én a koromnál fogva nem is tudok bűnt elkövetni. A másik így szól csodálkozva: – Jó neked! Bezzeg én mindig bűnbe esek és ezért legalább havonta megyek gyónni.
Az első, aki „nem tud bűnt elkövetni”, és nem kell gyónnia, sajnos nem ismeri saját lelkét. Alszik a lelkiismerete. Bizony nem fogadta el az Én erre vonatkozó ajándékomat: a jó és rossz megkülönböztetésének kegyelmét. Tökéletesnek tartja magát, mert ő nem gyilkol, nem lop, nem káromkodik, nem mulaszt vasárnapi és ünnepnapi szentmisét. Mennyivel igazabb a másik asszony, akinek még a havi szentgyónás is kevés, mert mindig bűnösnek érzi magát.
A helyes önismeretre mindig is szükségetek volt nektek embereknek, de most a végső időkben különösen aktuális. A Nagy Figyelmeztetéskor jaj lesz azoknak, akik feddhetetlenek, tisztának tartják magukat, és közben hemzseg bennük a bűn.
Gyermekeim! Még a vallásgyakorló, buzgó, imádkozó emberek között is akad sok olyan, akiben van némi világosság, de azt is elveszítheti hanyagsága miatt. Gyakran rosszat tesz, és még rosszabbal mentegetőzik, hazugsággal akarja az emberek előtt tisztára mosni magát. Magában még a nagyobb hibát se veszi észre, bezzeg mást megró apróságok miatt.
Erre is mondok egy példát nektek. Juci és Sári mennek haza az engesztelésről. Juci így szól:
-Mondd Sárikám, miért van az, hogy még az engesztelők között is vannak kellemetlen, kibírhatatlan emberek? Figyelted Marikát? A tanítás alatt összevissza forgolódik, suttogva fecseg, leejti a rózsafüzérét. Hát őt nem érdekli, mi folyik itt? Sári így felel:
– Tudod, Jucikám, az a baj, hogy a másokban a hibát keresed, és nem veszed észre bennük a jót. Igaz, hogy ennek a Marikának a figyelme szétszórt, természeténél fogva, de ítélkezni, másokról rosszat mondani még sosem hallottam. Jól jegyezd meg, hogy Isten szemében az ítélkezés, szeretetlenség, sokkal, de sokkal nagyobb bűn, mint a szétszóródott figyelem.
Drága Engesztelőim! Még ti is hajlamosak vagytok rá, hogy a másoktól kapott lelki sebeket azonnal észrevegyétek, sajnálgassátok magatokat, panaszkodjatok jobbra-balra, ugyanakkor a bántó szavakat, amit ti küldötök másfelé, nem is érzékelitek. Oda se hederítetek arra, mit kell másoknak miattatok elszenvedni. Sohasem válik belőletek igazi lelki ember, ha nem tanultok meg hallgatni arról, ami nem a ti dolgotok. Miért teszitek szóvá, ha valaki egy gyászmisére nem feketébe jön? Ha valaki éppen az evangélium alatt köhög vagy orrot fúj? Ha valaki a szentmiséről elkésik? Ha valaki nem összetett kézzel megy a helyére a szentáldozás után? Ha valaki nem jelenik meg mindennap a májusi litánián vagy a lurdi ájtatosságon? Miért szólod meg, aki – a szentségimádáson – halkan suttogva imádkozik? Miért ítéled el azt a testvéredet, aki hamisan énekel, vagy azt aki túl hangosan mondja a szentmise szövegét? Miért szólod meg a háta mögött azokat, akik nem térdelnek le az Úrfelmutatáskor? Ó, még ti is Engesztelőim, annyi gyengeséget szóvá tesztek egymásról, hát akkor mit várjak a többiektől, akik nem hisznek bennem és az egész Szentháromságban?
Gyermekeim! Az eddig elmondottakból arra következtethettek, hogy a helyes önismerethez első és legfontosabb, hogy ne mások hibáit vizsgálgasd, hanem a saját lelkedet. Ennek az a titka, hogy ne temesd el és ne gyűjtögesd gyengeségeidet, hibáidat, bűneidet. Kivétel nélkül minden este vizsgáld meg lelkiismeretedet, pl. így: „Kiről gondoltam ma rosszat? Kit bántottam meg ma tapintatlanságommal? Kit ítéltem el szavaimmal? Ha lelkedbe nézel és kérsz Engem, a Szentlelket, megtalálod a válaszokat rá. Ilyenkor azonnal kérj bocsánatot az Úr Jézustól, és ha őszinte a bánatod, megbocsátja ítélkezésedet. Ugyanúgy kell eljárni a többi bűnnel is. Vedd észre a legapróbb, alig látható hazugságokat, irigykedéseket is. Azt is meg kell bánni esténként, ha mulasztást követtél el: pl. nem hallgattad meg szomorú, bánatos testvéredet, aki ki akarta önteni eléd a baját. Az is mulasztás, ha valami önmegtagadást megígértél az Úr Jézusnak, pl.böjt, virrasztás, és hanyagságból, kényelemből nem tetted meg. Vagy ha a szentmisén, litánián, szentségimádáson és imáid alatt figyelmetlen voltál és nem is igyekeztél összeszedni magad. Az is mulasztás, ha lustaságból nem végezted el állapotbeli kötelességeidet. Az is ide tartozik, ha részvét nélkül elmentél a szegény koldus mellett. Miután a napi lelkiismeretvizsgálattal jobban megismertétek magatokat belülről, most arra törekedjetek, hogy egyre jobban szakítva a világ dolgaival, határozzátok el magatokat, hogy ráléptek az életszentség útjára. Ezen az úton haladva már nyugodt a lelkiismeretetek és jókedvűek lesztek. Nem tudnak letörni benneteket a másoktól kapott lelki sebek, mert ezek kincsek, melyeket lélekmentésre használtok. Ha ideáig eljuttok, már semmit sem számít az emberek rosszindulatú elítélése, már nem panaszkodtok miatta, hanem felajánljátok ellenségeitekért.
Ezen a szűk, de szent úton Jézus – követőkké váltok. Egyre jobban kiüresítitek önmagatokat, mindig jobban elszakadtok a világtól. Ez azt jelenti, hogy mindig több dologról mondotok le, ami testeteknek és szellemeteknek kedves. Pl. élvezeti cikkekről, a szórakozásról, a Tv filmekről, az internetezésről, az édességekről, a gazdagságról, sikerről, hatalomról, és csak Jézus lesz szívetek középpontjában. Ő még szüleiteknél, gyermekeiteknél, unokáitoknál, legjobb barátotoknál is előbbre való lesz. Mindehhez kérnetek kell Mennyei Édesanyátok segítségét, mert Ő az, aki segít eljuttatni Jézushoz.
Milyen boldogok lesztek kiáradásomkor, ha addigra eljuttok ideáig. Ti akkor azokban a percekben örömöt fogtok érezni és semmi fájdalmat. De mondom, ehhez teljesen ki kell üresíteni önmagatokat.
Megáldalak titeket a helyes önismeret és a tiszta lelkiismeret kegyelmével az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.