Nyugati Kutatók empirikus módszerekkel alapjaiban kérdőjelezik meg a terrorizmussal történő eljárást. Több dolog is amellett szól, hogy a merényletek általi fenyegetést egyértelműen túlbecsülik – és a félelem is jóval nagyobb, mint a terrorizmus által okozott közvetlen kár.
Düsseldorf. Tilman Brücks a Német Gazdasági Kutatóintézetben (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung – DIW) az “Európai Biztonsági Közgazdaságtan” kutatási projektjét vezeti. Brück azon kevés kutatók közé tartozik, akik a terror elleni harcot közgazdaságtani módszerekkel elemzik. A téma fontosságát mutatja, hogy a világnak már több pontján is foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel: Németországban, Svájcban, az USA-ban és Csehországban is.
Brücks irodájának ajtajára az Europol egy beszédes térképe van kifüggesztve. A térképen a fenyegetések egyszerű számok formájában vannak összefoglalva a 2008-as évből. A számok a merényletek és a letartóztatások számát foglalják össze, melyek a terrorizmussal voltak összefüggésben.
Elsősorban az “iszlám terrorhoz” köthető számok minimálisak, összehasonlítva annak mértékével, hogy a polgárok mennyire érzik magukat fenyegetve. A térképen egyetlen “iszlám” merénylet sem található és európaszerte is csak 187 letartóztatás.
A közgazdászok 2001. szeptember 11-e óta foglalkoznak a terrorizmus okaival és következményeivel: Milyen mértékűek a veszélyek? Mitől lesz valaki terrorista? stb. Brück és kollégái nem elégednek meg azzal a nézettel, hogy a merényleteket politikailag, vagy vallásilag elvakult egyes emberek tettének tekintsék. Mélyebb szociális és gazdasági okok után kutatnak. Válaszaik gyakran ellentmondanak a politikában és a közéletben elterjedt nézeteknek és végkövetkeztetéseik a terrorizmussal szembeni eljárást alapvetően megkérdőjelezik.
Banális példa: Németországban annak az esélye, hogy valakit villámcsapás ér, messze nagyobb, mint hogy terrormerénylet áldozata leegyen. Az elmúlt tíz évben ugyanis 40 ember halt meg villám okozta balesetben, de egyetlen egy sem terroristák keze által!
A merényletek által okozott közvetlen kár sem a legnagyobb veszély gazdasági szempontból, hanem a terror elleni félelem, mely sokkal károsabb. Kimutatták, hogy a terrorizmustól való félelem gazdasági értelemben csökkenti az emberek életminőségét.
A kutatási eredményekből levonható következtetések viszont eltérnek. Itt elsősorban a terrorizmus elleni intézkedésekre kell gondolni, melyek elvileg ugyan csökkenthetik az összgazdasági károkat és a félelmeket, ám ez pontosan egy olyan hatás, amit nem lehet komoly módszerekkel mérni. Az például, hogy Németországban és az USA-ban az elmúlt években nem voltak terrorista merényletek, tény. Azt azonban nem lehet egyértelműen megmondani, hogy ez a bevezetett biztonsági intézkedéseknek köszönhető, vagy éppen a fenyegetés általános csökkenésének.
Brück szerint nem vesszük eléggé komolyan azt, hogy a terrorizmus elleni intézkedések feltehetően kontraproduktívak, a közéletben keltett visszhangjuk miatt ugyanis saját maguk is gerjesztik a félelmeket, de magukat a további fenyegetéseket is. A terroristák pedig pontosan bizonytalanságot és aggodalmakat akarnak kelteni. Ráadásul a politika is rosszul közelít a kérdéshez. Azért, hogy ne érje az a vád, hogy fél vállról veszi a kérdést, a politika eltúlzott reakciókat ad a terrorizmusra. Az ezzel kapcsolatos döntéseknek azonban szakértők által meghatározott kockázati becsléseken kellene alapulniuk, hiszen “A terrorizmustól való félelmet a politikailag mainpulálják.”, állítja Brück.
Érdekes eredményeket adtak a kutatások arra a kérdésre is, hogy mitől lesz valaki terrorsita és egyáltalán kik lesznek terroristák. A vizsgálat alkapjául palesztin területekről gyűjtött adatokat használtak a 80-as évek elejéből. Az az elterjedt nézet, hogy kizárólag alacsony iskolai végzettségű, rossz anyagi helyzetű emberekről lenne szó, nem állta meg a helyét. Sok terrorista jómódú családokból származik és átlagon felüli iskolai végzettsége van. Ez persze nem jelenti azt, hogy a gazdasági környezet ne lenne befolyással a terrorizmusra. Valójában egy igen komplex kölcsönhatásról beszélhetünk.
Forrás: Handelsblatt

Megjegyzés: Lám, a vezető nyugati szakemberek sem ostobák, minden szinten egyre inkább megkérdőjelezik azt a valódi terrorizmust, amit azok keltenek az emberekben, akik erre hivatkozva terrorizálják és zsarolják az egész világot. Most még csak finoman megfogalmazott kutatási eredmények látnak napvilágot, nemzeti ellenálló szervezetek próbálják felvilágosítani az embereket az igazságról. A folyamatok viszont olyan mértékű ébredéshez fognak vezetni, melyek alapjaiban meg fogják rengetni a világot. Ennek egyik előjele, sőt, már magának a folyamatnak a része: a nyugati hazugságok folyamatos lelepleződése és a globális erőviszonyok áthelyeződése nyugatról keletre.

Németh Krisztián