Több súlyos incidens és összetűzés miatt könnyen elveszítheti pakisztáni szövetségesét az USA. Az Oszama Bin Laden, majd több pakisztáni katonai célpont elleni támadás, valamint eddig több száz civil lemészárlásának botrányai után tovább távolodott a két ország. A pakisztáni elnök, Asif Ali Zardari nemrégiben nyilatkozta, ha az USA és Irán között katonai összetűzés történik, Irán oldalára fog állni. A kijelentés akkor hatalmas felzúdulást okozott a Fehér Házban. Az Egyesült Államok presztízsét kifejezetten rombolta, hogy a három ország, Irán, Afganisztán és Pakisztán háromoldalú megbeszélésére az amerikai felet meg sem hívták még vendégként sem.
Ezen a megbeszélésen több gazdasági pontban is egyeztettek az országok. Az Obama-kormány igyekszik elszigetelni Iránt, így ez a megbeszélés kétszeresen is rosszkor jött Washingtonnak.
A nyolcvanas években, mivel India a Szovjetunió felé közeledett, a nagy ellensége Pakisztán az USA felé kezdett nyitni. Szövevényes kapcsolati rendszer alakult ki, mivel Pakisztán Kínával is igen jó kapcsolatban áll, közös fegyvereket, vadászrepülőt fejlesztettek ki. Az afganisztáni háború azonban sok pakisztáni katonát is kitett a tálibok támadásának. Az amerikai válaszcsapásokban sokszor a pakisztáni katonák vesztették életüket.
Az Al-Kaida vezér elleni akció – vagy amit annak neveznek – a pakisztáni vezetést rendkívül kellemetlenül érintette. A viszony gyorsan a mélypontra került. Egy volt CIA szakértő nyilatkozata szerint évtizedes bizalmatlanság és titkos egymás ellen szervezkedés került felszínre azokban a napokban. A két kormány kölcsönösen egymást vádolta. A pakisztáni vezetés leállította az USA utánpótlási vonalait Afganisztán felé.
Aztán röviddel utána jött a pakisztáni katonák elleni helikopter támadás, ami az utolsó csepp volt a pohárban. Az USA jelentős összegeket nyomott Iszlamabad kezébe, de a kapcsolat romokban hever. Hiába próbálkoznak, Pakisztán egyre inkább a térség legerősebb és egyben szomszédos állama, Irán felé fordul. Irán hasonlóan nyilatkozott. Szüksége van egymásra a két államnak, és nem fognak eltűrni semmilyen területükkel szembeni provokációt. Hina Rabbani Khar, a pakisztáni külügyminiszter szeretne találkozni Hillary Clintonnal, hogy megtárgyalják a kialakult helyzetet, és javítsanak a két ország megromlott viszonyán, de erre szinte semmi remény.
Az USA nem képes egyenrangú partnerként bánni Pakisztánnal (ahogy szinte egyik országgal sem). Semmi bizalom, vagy jóindulat. Ez végérvényesen elvághatja a maradék kapcsolatot a két ország között. Az utolsó amerikai katona a napokban hagyja el pakisztáni bázisait, mivel az USA-ellenesség a tetőfokára hágott. Ebben szerepet játszott a múltheti korán égetés is. Az USA ezzel eljátszotta egy szövetségese bizalmát, amely oly sok segítségeket adott neki az elmúlt években. Ez a tendencia ha így folytatódik, akkor az USA sorban veszíti el közel-keleti szövetségeseit. Kirgizisztán is felszámolja a MANAS légibázist.

Kemény Gábor