Jövő évtől nem dönthetnek szabadon a szülők arról, hogy kérik-e a pneumococcus elleni védőoltást, mert a kormány tizenegyedik oltásként kötelezővé tette. Bár kevés család száll szembe a rendszerrel, a gyerekek 99 százaléka megkapja a vakcinát, a felmérések azt mutatják, hogy a szülők nem szívesen „tömik” oltóanyagokkal a csemetéiket. A kötelező jelleg ellen küzdő szervezet szerint széleskörű vizsgálatok hiányában lehetetlen megítélni, milyen negatív hatásai vannak a vakcináknak. A minisztérium viszont büszke arra, hogy a kötelező oltásokkal több betegséget sikerült szinte teljesen kiszorítani Magyarországról.
„A védőnő csupán az oltások nevét sorolta fel és támadó stílusban közölte, ha nem viszem a gyerekemet oltásra, fel fog jelenteni az ANTSZ-nél. Pedig nem mutattam semmilyen ellenállást, jeleztem a védőnőnek, gyerekem meg fogja kapni a szükséges oltást, hiszen eddig is minden gyerekkori oltást megkapott” – ezzel a panasszal fordult tavasszal az oltások kötelező jellege ellen tiltakozó Nebáncsvirág Egyesülethez egy szülő, aki nem értette, miért kell mindenáron beoltani a gyerekét a pneumococcus nevű baktérium ellen.

Pedig a védőnő határozott fellépésének nem volt alapja, ugyanis a középfülgyulladás, a baktérium okozta arcüreggyulladás, a tüdőgyulladás és agyhártyagyulladás megelőzésére szolgáló oltás beadása jelenleg nem kötelező, csak – ahogy a népegészségügyi szaknyelv fogalmaz – „kötelezően ajánlott”. Azaz az orvosnak, védőnőnek jeleznie kell a két évnél fiatalabb gyerekek szüleinek, hogy az oltás mire jó és ingyenesen megkapható.

Jövő januártól viszont a szülőknek nem lesz választási lehetőségük: az Emberi Erőforrások Minisztériuma hétfőn jelentette be, hogy a Prevenar nevű védőoltást kötelezővé teszik, a méhnyakrák megbetegedésért felelős HPV-vírus elleni oltás pedig kötelezően ajánlott lesz.

Egyik szuri a másik után

Több szülő is azt jelezte a hvg.hu-nak, hogy a „szíve szakadt meg”, amikor a babája bömbölt a tűszúrások miatt. Ráadásul nem mindig kaptak pontos tájékoztatást arról, hogy mit tartalmaz egy-egy ilyen „koktél”, komplex oltás, milyen esetleges utó- vagy mellékhatások várhatók. Ennek ellenére a hvg.hu-nak nyilatkozó, illetve a Nebáncsvirággal kapcsolatban álló szülők többsége azt mondta, nem szegült ellen a kötelező oltásoknak, elismerik a vakcinák fontosságát, még ha nem is örültek neki, hogy különféle szerekkel – ahogy egy anyuka fogalmazott – „tömik” a gyerekeiket.

Szurkapiszka
Fotó: Fazekas István

Az ÁNTSZ szerint jelenleg tíz fertőző betegség ellen van életkorhoz kötött kötelező védőoltás. A gyerekek a gümőkór (tbc), a torokgyík (diftéria), a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus), a gyermekbénulás, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola), a mumpsz, a bakteriális agyhártyagyulladás és a hepatitis B ellen kapnak oltást. Magyarországon 99 százalékos az átoltottság – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a hvg.hu-val.

Erre közleményeiben rendszerint büszkén hivatkozik a minisztérium, az ÁNTSZ vagy a járványüggyel, fertőző betegségekkel foglalkozó Országos Epidemiológiai Központ (OEK): az állam ezt olyan „nemzeti értéknek” tartja, amit az oltások kötelező jellegének fenntartásával, újabb oltások kötelezővé tételével „meg kell őrizni”. „Éppen a példaértékű hazai átoltottságnak köszönhető, hogy hazánkban csak néhány, külföldről behurcolt kanyaró megbetegedés fordult elő, és a kórokozó a hazai lakosság körében nem tudott terjedni” – írta a hvg.hu-nak ÁNTSZ, miért van szükség a kanyaró elleni oltás fenntartására annak ellenére, hogy ilyen betegség 2001-ben fordult elő utoljára.

A kötelező oltások ellen tiltakozó vagy éppenséggel a vakcinákat ellenző, az orvostudománnyal is hadban álló, zavaros eszméket valló civilek gyakran azzal támadják az állami intézményeket, hogy a betegségek már nem is veszélyeztetik a lakosságot. Az ÁNTSZ viszont arra hivatkozik, így lehet távol tartani az országtól súlyos betegségeket, melyeket 30-40 évvel ezelőtt csak nagyon hosszú és nehéz küzdelem után lehetett visszaszorítani.

A kényszer nagy úr

„Az egyik gyerekünk részben átoltott, a másik nem kapta meg az oltásokat. Fizetjük is a büntetést” – mondta a hvg.hu-nak Bokány Lajos, a Nebáncsvirág elnökségi tagja. A törvények szerint, ha valaki elutasítja a kötelező oltást, akkor szabálysértési bírság kifizetésére kötelezhető, amely a legsúlyosabb esetben akár az 5 millió forintot is elérheti.

Ugyanakkor a jogszabályok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a gyermek veszélyeztetettsége miatt a szülők ellen eljárás induljon. 2008-ban komoly médiafigyelmet kapott, hogy a szolnoki bíróság egy apát egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt, a feleségét pedig tíz hónapra, mert három kötelező védőoltást nem adattak be gyermeküknek. Egy másik, Pest megyei családnál – miként arról a Magyar Narancs beszámolt – pedig a gyámügy lépett fel, azzal fenyegetve a szülőket, hogy „kiemelik” a kisfiút a családból, és elviszik beoltatni.

Mindkét esetben azért utasították el a szülők az oltást, mert utána olvastak a mellékhatásoknak. A kötelező jelleg, a várható büntetések sok szülőnek elveszik a kedvét az ellenállástól. Miközben 99 százalékos az átoltottság, a TNS közvélemény-kutató cég négy évvel ezelőtti felmérése szerint a férfiak 37, a nők 27 százaléka semmilyen védőoltást nem adatna be gyermekének.

A Nebáncsvirág Egyesület több olyan, anonimizált levelet is megmutatott a hvg.hu-nak, melyekből kiderül, hogy sem a védőnő, sem a háziorvos nem tudott pontos tájékoztatást adni mellékhatásokról, sőt, egyes esetekben még a koktélok összetételével, hatásaival sem voltak képben. A TNS felmérése szerint 2009-ben a szülők jelentős része nem ismerte a bárányhimlő, a méhnyakrák elleni védőoltásokat vagy az ingyenesen hozzáférhető pneumococcus elleni vakcinát, pedig az utóbbiról pont egy évvel korábban jelentette be a kormány, hogy kötelezően ajánlott lesz.

Ugyanakkor a neten mindenféle oldalak, fórumok működnek, amelyek különféle teóriákat, gyakran összeesküvés-elméleteket fogalmaznak meg, gyűjtenek össze az állítólagos mellékhatásokról, s miután az állam nem ad részletes tájékoztatást az ügyben, nagyon nehéz tisztán látni az ügyben. Így viszonylag gyorsan terjednek ezeken a fórumokon az olyan hírek, mint a 2011-es eset, amikor Japánban négy olyan – fél és két év közötti – kisgyermek halt meg, akik nem sokkal korábban kapták meg a Prevenar és a gennyes agyhártyagyulladás elleni ActHIB nevű oltások valamelyikét. Az ÁNTSZ rögtön tisztázta, hogy Magyarországon nem kaphatók a Japánban betiltott oltóanyagok, 2010 márciusától pedig a hatóságok már áttértek a fejlettebb Prevenar 13 használatára.

Mutáns és kiütött bacik

„A statisztikák is azt mutatják, hogy egy egyre betegebb és egyre fiatalabb korban lebetegedő társadalmat építünk. Ennek okai messzire vezetnek, de ami biztos, hogy az egyre növekvő számú oltások ebben a folyamatban komoly szerepet játszanak” – írta az oltások mellékhatásairól feltett kérdésünkre a Nebáncsvirág Egyesület. Az oltások kötelezővé tétele ellen tiltakozó szervezet szerint az a legfőbb gond, hogy Magyarországon nincsenek széleskörű vizsgálatok a mellékhatásokra vonatkozóan, csak azt nézik meg, hogy az adott betegség előfordulása csökken-e a vakcina beadása után.

Nemzetközi kampány a pneumococcus elleni oltásért
Fotó: hvg.hu

„Nehéz megállapítani, hogy miért nő az allergia, asztma, a diabétesz előfordulási aránya” – mondta Bokány Lajos. Az egyesület szerint ebben szerepe lehet, hogy egyre több mesterséges beavatkozás történik az oltóanyagok révén az immunrendszerbe. A civil szervezet tagjai szerint a baktériumok többsége a testünk természetes flórájának része, ha az egyiket „kiütjük”, egy agresszívabb, rosszabb léphet a helyére. Az egyesület szerint a védoltások kötelező tételekor azt sem veszik figyelembe, hogy egyes vakcinák legfeljebb 10-13 évig fejtik ki a hatásukat, nem adnak élethosszig tartó védettséget.

A honlapjukon több olyan tanulmányt is idéznek, melyek szerint a kórokozok – így a pneumococcus is – egyre gyorsabban válnak rezisztensé az antibiotikumokkal, oltóanyagokkal szemben azáltal, hogy mutálódnak. „Számos betegség veszélyessége vagy akár előfordulásának esélye függ az életkörülményeinktől, szociális-higiéniás viszonyainktól, egyéni tulajdonosainktól” – írta a kéréseinkre küldött válaszlevelében az egyesület, amely éppen ezért a kötelező jelleg eltörléséért harcol. Szerintük az egyénre szabott oltási rend lenne az ideális, amit az orvos és a páciens közösen dolgozz ki. A szervezet májusban feljelentést tett, mert feltételezése szerint esetenként a szülők megkérdezése nélkül adtak be gyerekeknek pneumococcus elleni oltást. Ezt a Zala megyei kormányhivatal vizsgálta ki, azt állíptva meg, hogy a szülők igenis aláírták a beleegyező nyilatkozatokat.

Ugyanakkor az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGyI) szerint a vakcináknak nagyon szigorú, rendszerint európai szintű engedélyeztetési eljáráson kell átmenniük. Az egyesületnek 2011-ben küldött tájékoztatás szerint a német Paul Ehrilch Intézet több éven keresztül vizsgált 1646 gyermeket figyelt meg 180 napig a kanyaró, mumpsz, rubeola elleni oltás beadása után. A vizsgálat szerint a beadás után azonnal a gyerekek közel 70 százalékánál volt láz, kiütés, fültőmirigy-duzzanat, de súlyos és nagyon súlyos mellékhatást, csak a kölykök 6-7, illetve 2 százalékánál tapasztaltak. Nem várható, fatális mellékhatást nem tapasztaltak.

Jobb félni, mint megijedni

A kabinet most sem magyarázta meg kielégítően, hogy miért kell az ajánlott kategóriából a kötelezőbe átsorolni a pneumococcus elleni védőoltást. „Ma már olyan magas az átoltottsági szint, majdnem 100 százalékos, hogy teljesen indokolt volt” – ezzel indokolta Beneda Attila, az egészségügyért felelős államtitkárság kabinetfőnöke hétfőn, miért szüntetik meg a szülők választási lehetőségét.

Szerettük volna megtudni, milyen kockázatszámítások alapján jutott erre a döntésre a minisztérium, az ÁNTSZ viszont azt közölte, egyedül a gennyes agyhártyagyulladásban (pneumococcus meningitis) meghalt betegekre van adatgyűjtés, az OEK nem tudja, hogy a tüdőgyulladásban, vérmérgezésben hányan haltak meg. A rendelkezésre álló adatok viszont azt mutatják, hogy a vakcina 2009-es bevezetése nem volt hatástalan, az elmúlt 4 évben jelentősen visszaesett a gennyes agyhártyagyulladásban meghaltak száma, 2011-ben egyetlen gyerek halt meg, aki nem kapta meg a vakcinát. Az ÁNTSZ közlése szerint az állam évi 2 milliárd forintot fordít az oltásra, amit közbeszerzés útján szereznek be.

Fotó: ÁNTSZ

Ugyanakkor pneumococcus meningitis a védőoltás bevezetése előtt sem számított népbetegségnek, nem okozott járványt, 2001 és 2008 között mindössze egy alkalommal, 2005-ben közelítette meg a 30-at a halálozások száma. A vakcina hatásos, azt még a volt háziorvos által vezetett Nebáncsvirág is elismeri, hogy a Prevenar beadása után a beoltottak 90-95 százaléka valóban immunissá válik.

A „jobb félni, mint megijedni” elv alapján tart a kötelező kategóriában több olyan oltást is Magyarország, amely más államokban legfeljebb ajánlott vagy csak a veszélyeztetett csoportoknak, elmaradott országokba utazóknak adják be. A 2008-as adatok szerint nemcsak diftéria tűnt el hazánkból: a rubeólát a kilencvenes évek közepén, a diftériát 1983-ban tapasztaltak utoljára, ennek ellenére továbbra is kötelező ellenük beoltani a gyerekeket.

A hazai rendszer bírálói szerint „pártállami hagyaték”, hogy ilyen sok oltás van, illetve, hogy az állam ellentmondást nem tűrően ragaszkodik a kötelező jelleg fenntartásához. Az EU járványügyi online szaklapjának 2010-es nyilvántartása szerint 29 államból 12-ben kötelező a diftéria elleni oltás, ebből 8 volt szocialista ország. A Eurosurveillance szerint három évvel ezelőtt Litvániában adják be a legtöbb oltást, Magyarország a negyedik volt a listán, előtte három egykori szocialista állam áll. A Nebáncsvirág Egyesület szerint figyelemre méltó, hogy az Egészségügyi Világszervezetnek helyet adó Svájcban soha nem is létezett kötelező oltás, az ÁNTSZ szerint viszont azt is figyelembe kell venni, hogy ezekben az országoknak nem engedik közösségbe – óvodába, iskolába – a gyerekeket, ha nincsenek beoltva. „Hazánk védőoltások terén elért eredményeit nem véletlenül irigylik tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok egyaránt” – írta válaszlevelében az ÁNTSZ, miért kell a kötelező jelleget fenntartani minél több vakcinánál.

M. László Ferenc