Eltorzult, elferdült világunk egyik csúcspontja a szilveszteri mulatozás. Ilyenkor fiatal és idős egy emberként ünnepel és dobálja a méregdrágán vásárolt petárdát, pezsgőtől megrészegülten átkoccintgatja magát az új évbe. Mit ünnepeltek ilyenkor emberek? Van okotok vigadni? Az államilag uszított tömeg tobzódása és önkívületi őrjöngése szinte eszelős méreteket ölt. Érdemes körbenézni a fővárosban. Láthatjuk a részeg, használhatatlan tömeget, ahogy alámerül a kábulat mocsarában. Mindenki ittas, mindenki ordít, mindenki boldog. Jól érzi magát a nép. “Cirkusz és kenyér!”-szól a bölcsesség. Az üzenet pedig egyértelmű: tomboljatok csak, addig sem foglalkoztok a valós problémákkal.
Miközben szórakozik a tömeg, nem veszi észre, hogy az országot eladták, tönkretettek mindent ami az ország népét szolgálta, érdekeinket képviselte. Idegen fajú bankárok szálltak meg, vérszívók telepedtek a nemzettestre. Az életterünket beteges férgek, torz lelkületű szörnyetegek uralják. Piócák sarcolják hazánkat és hoznak nekünk törvényeket. A szélsőséges, cionista érdekek megemlítése gyűlöletbűnként súlyt le ránk,a perverzió megtestesítője, az Európai Unió fertője bénítja meg kezeinket. Akkor minek örülünk? Ünnepelni a győzelmeket szokás. Egyetlen feladatunk van most: dolgozni. Tenni a jövőnkért. Azon kell dolgoznunk, hogy élhető világot hagyjunk utódainkra. Visszaállítani a becsület szellemét, megőrizni a rendet és példát mutatni. Mi az ünneplés helyett a munkára koncentrálunk, nem veszünk részt egy részeggé parancsolt ország haláltáncában. A küldetés folytatódik.

Balassa Viktor

Három vagonnyi szemét Budapesten


Véget ért az év végi gőzleeresztés. A fővárosban mintegy kétszáztíz köbméter hulladékot takarítottak össze az utcákon tomboló tömegek után. Reggel 6 órakor kezdte meg a takarítást a közterület-fenntartó 15 munkagépe és 550 dolgozója, a munkálatokat kora délután fejezték be. A szabadon eresztett liberalizmus alkohol-mámorban, zajban és mocsokban kitermelt összes szemetének feltakarítását más végezte el helyettük, miközben a szemetelők egy része még a másnaposság gyötrelmeitől szenved. Nem lesz ez másként a rendszerváltó atlantistákkal sem. Állami ráfordítással, pénzt és erőforrást nem kímélve, de a szemét el lesz takarítva.