A Naši szélsőséges szervezet megjelentette a 30 legnagyobb szerbgyűlölő és áruló közéleti személyiség névsorát. A listán kivétel nélkül olyan személyek szerepelnek, akik évek óta következetesen harcolnak mindenféle kirekesztés, uszítás ellen, akik rendre elítélnek mindenféle nacionalista kirohanást, az olyanokat is, amilyenekkel ez a szervezet próbálkozott a másként gondolkodókkal való leszámolási kísérletei alkalmával. Színészek, írók, rendezők, újságírók, politológusok vannak a listán. Némelyik már nem először szerepel ilyen kontextusban. A szélsőséges csoport ma a feketelistát átadta a belgrádi orosz nagykövetségen is.
Az ügyészség nem reagált azonnal, annak ellenére, hogy hivatali kötelességből is reagálnia kellene a gyűlöletbeszéd minden megnyilvánulására, de az ezt firtató újságírói megkeresések is rendre sikertelenek maradtak. Ma végre bejelentették, hogy előzetes vizsgálatot indítanak az ügy részleteinek kivizsgálása érdekében.
A Naši vezetője, Ivan Ivanović azonban nem volt hajlandó elárulni ma, hogy kereste-e valaki az ügyészségtől vagy a rendőrségtől. Az is félelmetes, hogy a szervezet honlapján egész nap továbbra is fenn volt a harmincas lista, a “szerbgyűlölők és árulók” listára kerülésének “indoklásával” egyetemben, s az illetékes hatóságok semmit sem tettek ez ellen. Mi több, a Naši megjelentetett egy olyan közleményt is, miszerint a lista megjelentetésének célja “a nyilvánosság figyelmének felhívása mindazokra, akik Szerbia társadalmi-kulturális színterén büntetlenül szítják a gyűlöletet a szerb nép ellen”.
Dr. Jovan Ćirić, a belgrádi Összehasonlító Jogi Intézet igazgatója a Blicnek azt mondta, az amit a Naši és Radomir Počuča tett, nem csak a gyűlöletbeszéd, de a bűncselekmény fogalmát is kimeríti.
“Megvan annak a lehetősége, hogy az állami szervek minderre reagáljanak. Amikor arra szólítanak fel valakit, hogy támadjanak meg és verjenek meg más embereket, akkor ez bűncselekményre való felbújtásként is értelmezhető – a személyes biztonság veszélyeztetésétől egészen a súlyos testi sérülés okozásáig”, mondja Ćirić.
Božidar Banović, a büntetőjog tanára szerint a Naši és Radomir Počuča (aki a Nők feketében mozgalom tagjainak bántalmazására szólított fel nyilvánosan) a közbiztonság veszélyeztetésének bűncselekményét követték el és az ügyész, amennyiben szándékában áll, ezek alapján minden további nélkül eljárást indíthat.
Miért nem tiltották be eddig a Našit?
A Naši mozgalom, amely honlapján a “szerbgyűlölők és árulók” listája megjelent, hasonló módon felháborodást keltett 2012 végén is, emlékeztet a Tanjug, amikor az igazságszolgáltatás ugyancsak foglalkozott a szervezettel. Az Alkotmánybíróság ugyanis ez év november közepén elvetette a köztársasági ügyészségnek a Naši, továbbá az 1389 Szerb Népi Mozgalom és a Naši 1389 Szerb Népi Mozgalom betiltásáráa vonatkozó javaslatát.
Az ügyészség szerint ezek a szervezetek voltak a felelősek a Koszovó önállóságának egyoldalú kikiáltását követően szervezett tüntetéseken történt rendbontásokért, fenyegetésekért és a 2009-es büszkeség napi felvonuláson történt incidensekért.
Ma a csúcstechnológiai bűnözéssel foglalkozó ügyészség közölte, előzetes vizsgálatot indít ismeretlen személyek ellen a szóbanforgó lista megjelentetése és a Nők feketében mozgalom elleni lincsre való felszólítás ismeretlen elkövetői ellen annak alapos gyanújával, hogy a közbiztonság veszélyeztetésének, továbbá faji és más megkülönböztetés bűncselekményét követték el.
A Naši pénteken megjelentetett és a közösségi oldalakon terjesztett feketelistáján olyan kiemelkedő szerbiai értelmiségiek neve szerepel, mint Mirjana Karanović színésznő, Goran Marković rendező, Svetislav Basara író, Veran Matić újságíró, Nataša Kandić emberjogi harcos, Biljana Srbljanović író, drámaíró, Gorčin Stojanović rendező, Latinka Perović történész, Borka Pavićević rendező, Vladimir Arsenijević író, Ivan Vejvoda politológus, diplomata és mások.
Március 25-én viszont Radomir Počuča, a szerbiai belügyminisztérium terrorelhárító egységének szóvivője a Facebook profilján arra szólította fel a Crvena zvezda, a Partizan, a Rad és a Vojvodina szurkolóit, hogy ne az egymás közötti leszámolásra fecséreljék az idejüket, inkább verjék meg a Nők feketében mozgalom tagjait, akik a koszovói albán lakosság felett elkövetett bűncselekmények 15. évfordulójáról akarnak megemlékezni.
Az előzmények
A korábbi években a hasonló, fenyegetéseket és valamilyen formájú erőszak megnyilvánulását tartalmazó incidenseket követően többször kezdeményezték bizonyos formális vagy nem formális, de politikai indíttatású tevékenységet folytató csoportok betiltását. Így tiltották be az Obrazt és a Nacionalni strojt.
A tartományi képviselőház még 2005. december 20-án elfogadta a nem formális csoportok tevékenységéről szóló jelentést, amit az újvidéki Bölcsészkaron történt incidens előzött meg, amikor is a Nacionalni stroj (Nemzeti Arcvonal) tagjai egy antifasiszta összejövetel tagjait fenyegették.
Volt néhány letartóztatás, majd elemzés is készült az ilyen és hasonló csoportokról, amelyben az Obrazt “klerofasiszta szervezetként” határozták meg, a belügyminisztérium által közzétett információkat követően pedig a tartományi képviselőház támogatta azt a követelést, hogy tiltsák be az Obraz és a hozzá hasonló szervezetek tevékenységét, köztük a magyar szélsőséges Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is.
Ezt követően a szerb kormánytól és az illetékes szervektől kérték, hogy akadályozzák meg az olyan csoportok tevékenységét is, mint a Nacionalni stroj vagy a Krv i čast (Vér és becsület), s a legszigorúbban büntessék meg azokat, akik e csoportok tevékenységében részt vesznek.
A szerbiai Alkotmánybíróság 2012. június 12-én betiltotta az Otačastveni pokret Obraz (Obraz Hazafias Mozgalom) tevékenységét az emberi és kisebbségi jogok ellen irányuló tevékenysége miatt. A bíróság akkor elrendelte, hogy töröljék az Obrazt a szervezetek nyilvántartásából, indoklásként pedig azt hozta fel, hogy e szervezet tagjai visszaéltek az alkotmányos jogokkal azért, hogy “más személyek, csoportok szabadságát korlátozzák”
Az ügyész ekkor kérte az Obraz és az 1389 mozgalom betiltását is, hasonló okokra hivatkozva.
A Nacionalni stroj betiltásáról az alkotmánybíróság 2011. június 2-án döntött, azzal a megindoklással, hogy a csoport az emberi és kisebbségi jogok megsértése, faji és nemzeti gyűlölet szítása céljából alakult.
A csoportosulással kapcsolatban a bíróság azt is megállapította, hogy a tagok felvételének feltétele az volt, hogy a “fehér árja fajhoz tartozzanak”, de azzal is vádolta őket, hogy eltitkolták az adatokat, hogy ne lehessen azonosítani a csoport alapítóját, vezetőit és tagjait.
Egy 2012. október 21-e és 22-e között történt temerini incidenst követően ismételten kezdeményezték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom betiltását. A Magyarországon bejegyzett csoportot szélsőjobboldali csoportosulásként tartják nyilván, amely a Trianon előtti határok visszaállításáért száll síkra. A mozgalom vezetőjét, Toroczkai Lászlót 2004-ben egy évre kitiltották Szerbiából, 2008-ban pedig újabb két évre megtiltották neki, hogy belépjen az országba. Toroczkait Sass László szabadkai újságíró ügye kapcsán is emlegették. Sasst ugyanis börtönbüntetésre ítélték, mert nem tudta kifizetni az állítólagos sértésekért megítélt kártérítést Toroczkainak. Sass végül Tomislav Nikolić elnöki kegyelmében részesült, emlékeztet összefoglalójában a Tanjug.

Gölöncsér Miklós