“Kedves Testvéreim a hitben! Az utóbbi 16 év során, amióta a Szeretetláng üzenetek terjesztésében részt veszek, sokszor tartottam már az országos találkozókon előadást a Szeretetlángról szóló kinyilatkoztatásokról. Előrehaladott korom miatt ez a mai előadás lesz az utolsó ezek sorában. Elérkezett az ideje, hogy egy fiatalabb pap-testvérem vegye át ezt a feladatot. De a szívemben életem végéig változatlanul égni fog a Szűzanya Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja.
Eddig évente más és más szempont szerint próbáltam megvilágítani a Szeretetlángról szóló üzeneteket, ezt a gazdag anyagot. Ezt szeretném az idén is tenni, és ezzel lezárni az előadás-sorozatot. A világszerte növekvő hitehagyásra való tekintettel most egy olyan témával foglalkozzunk, mely mind jelentősebbé válik. Az emberek egyre aggasztóbb eltávolodása Istentől nem utolsó sorban az ördögi erők káros hatására vezethető vissza.
A Szűzanya ezért újra és újra utal az üzeneteiben arra, hogy Szeretetlángjának megvan az ereje és hatalma ahhoz, hogy megvakítsa a Sátánt. Mint a Magyarok Nagyasszonya, itt, az Ő országában különösen is meg akarja óvni minden gyermekét az ördögi támadásoktól, melyek oly sok békétlenséget, viszályt és szenvedést okoznak. Sokan, különösen Nyugat-Európában nem szívesen hallanak a Sátán létezéséről. Mégsem hunyhatjuk be a szemünket e valóság előtt, mely lelki üdvünket fenyegeti.
Inkább hálásnak kell lennünk azért, hogy a Boldogságos Szűz fölkínálja számunkra Szeretetlángja oltalmát, és meghallgatnunk, amit vele kapcsolatban ajánl.
Február 2-án, a Szeretetláng ünnepén, minden évben azt az evangéliumi részt olvassuk a liturgiában, hogy József és Mária fölajánlják a kis Jézust a jeruzsálemi Templomban. Amikor Simeon karjaiba veszi a gyermeket, a következő szavakkal magasztalja Istent: „Meglátták szemeim az üdvösséget, melyet minden nép színe előtt készítettél” (Lk 2,30). Az áteredő bűn következményeitől, a betegségtől, szenvedéstől és haláltól való szabadulásunk, az üdvösségünk s a lelkek megmentése az örök életre a Szűzanya nagy szándéka minden üzenetében, melyet évszázadok óta a világ sok helyén intéz az emberekhez. De Magyarországon kívül egyetlen más országban sem nyilatkoztatta ki, hogy minden ember számára fölkínálja Szeplőtelen Szívének Szeretetlángját a lelkek megmentésére és megszentelésére.
Szűz Mária minden emberre, minden népre és nemzetre ki akarja árasztani e ke-gyelmi áradatot, melyről azt mondta: „Mondom neked, leánykám, ilyen hatalmas ke-gyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezésetekre, mint most, Szívem szeretetének lobogó lángját. Mióta az Ige Testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint ahogy Szívem Szeretetlángját küldöm hozzátok. Ilyen még nem volt, mely a Sátánt így megvakítsa.” (1962. aug.1.)
Ennél a kegyelmi kiáradásnál azonban nemcsak azon lelkek megmentéséről van szó, akiknek üdvössége bűnös életük miatt veszélyben van. A hívő lelkeknek, akik őszintén törekszenek Isten akarata szerint élni, abban segít ez a kegyelem, hogy előre haladjanak az életszentség és a tökéletesség útján, s így egykor majd az örök boldogság magasabb fokára jussanak. Aki megnyílik a Szeretetláng kegyelme előtt, a Szentlélek fényében közelebb kerül Istenhez, és még inkább részesül Isten szeretetéből és irgalmasságából, amely minden lelket végtelenül gazdagít.
A lelkek megmentéséhez az örök kárhozattól a Szűzanya újra és újra együttműködésünket kéri imáink és áldozataink által, hogy Szeretetlángjának kegyelmét kiáraszthassa minden emberre. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a bűnösök megtérjenek a kárhozatba vezető útról, és újra Istenhez forduljanak. A mai időkben, amikor az Istenbe vetett hit mind jobban kialszik a szívekben, a Szűzanya nagy aggodalmára egyre több ember jár a romlásba vezető úton. Ennek okai nemcsak az emberi gyengeségre vezethetők vissza, hanem az ördögi erők egyre növekvő befolyására is, akik a bűnök miatt meggyengült emberi lelkeket még erősebben támadják, és megpróbálják az Istenbe vetett hittől eltántorítani.
Az embernek ezért ma még inkább szüksége van oltalomra a sátáni erőkkel és hatalmakkal szemben, amelyek szüntelenül próbálják bűnre csábítani az isteni parancsolatok figyelmen kívül hagyása által. Pedig ezeket épp az ember életének védelmére és kibontakoztatására adta a Mindenható. Szeretetlángja által a Szűzanya fényt akar hozni a bűn sötétségébe, hogy így jobban felismerjék és megtegyék Isten akaratát az emberek.
Sőt még ennél is jóval több történik, mert a Szeretetláng hatalmas kegyelmi kiáradása által megvakul a Sátán. Így már nem tud olyan erősen hatni a lelkekre. A Szeretetláng ezért védőpajzs a lélek számára, mert fényébe burkolva nem látja őt a Sátán. E fénysugártól megvakítva már nem tudja bűnre vezetni. A Sátán erejét veszti, mintegy megbénul, s a lélek felszabadul ártó befolyása alól és ezáltal elnyeri a lelki békét.
Szűz Mária így a fő baj gyökerét akarja kiirtani, és a halhatatlan lelket az örök sötétségtől megmenteni. Ennek előfeltétele azonban, hogy az ember megnyíljon a Szeretetláng kegyelme előtt, s elfogadja az abból áradó erőt. Nehezíti viszont ezt az a tény, hogy a legtöbb ember ma már nem hisz a Sátán és a gonosz lelkek létezésében, s azok kísértő és romboló erejében. Holott a Szentírásból és az egyház tanításából nyilvánvaló a létezésük.
Jézus maga nevezi a Sátánt „gyilkosnak kezdettől fogva” (Jn 8, 44), és azt mondja: „ő a hazugság atyja”. Az a szellemi lény ő, aki Isten helyét akarta elfoglalni. A tisztátalan lelkek, az ördögök szüntelenül Isten elleni lázadásra sarkallják az embert. Csábító hazugságaikkal próbálnak hatni az emberi lélekre, hogy elszakítsák Istentől. Ehhez a jó látszata mögött a csalás minden fajtáját fölhasználják. A Szentírásban az áll, hogy „az őskígyó, aki maga a Sátán, tévútra vezeti az egész világot.” (Jel 12,9)
A Sátán mindenki ellen harcol, aki megtartja Isten parancsait és kitart a Jézus Krisztusba vetett tanúságtevő hitben.
Az ördög számára ez annál könnyebb, minél több ember nem hisz már a létezésében. Ezért egész világosan és egyértelműen meg kell mondanunk: az ördög nem egy beteges fantázia szüleménye, nem is egy mitikus fenyegető alak, hanem valóságos lény, aki minden ember életére nézve komoly veszélyt jelent, ha nem szegül ellen befolyásának a hit erejében.
Megfontolandó azonban, hogy Lucifer szellemi ereje minden emberét messze felülmúlja. A legfondorlatosabb módon mindenkit a leggyengébb pontján támad, és megpróbálja csábító hazugságaival letéríteni az Istenhez vezető útról, s félrevezetni. Így sikerült ez neki Ádámnál és Évánál is, akik az első bűnbeesés után kiűzettek a paradicsomból. Azóta nehezedik rá az emberi természetre a betegség, a nyomorúság és a halál, melytől az egész emberiség szenved.
A Szentírásban ezt olvassuk: „Nézd, ma szemed elé tártam az életet és az üdvösséget, a halált és a kárhozatot. Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak, amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a Te Istenedet, az Ő útjain jársz, megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, életben maradsz… Ha azonban elfordul szíved és nem engedelmeskedsz, ha elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom: Menthetetlenül elpusztultok… Életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok. Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá. Mert ez jelenti számodra az életet.” (MTörv 30, 15-20)
Minden embernek szabad akaratánál fogva döntenie kell Isten mellett vagy ellen. Így mindenki önmaga határozza meg örök sorsát. Nem vagyunk tehetetlenül kiszolgáltatva az ördögi erőknek. De föl kell ismernünk a kísértéseket, ellenállni azoknak, és állhatatosnak maradni a hitben. Az ember megkísértése mindig csábítás a bűnre, Isten parancsainak és akaratának figyelmen kívül hagyására. Arra ösztönzi az embert, hogy a bűnt választva váljon hűtlenné Istenhez, és forduljon el tőle. A kísértés feltételezi az ember szabad döntését a jó vagy a rossz mellett.
Számos igehely a Szentírásban nem hagy kétséget afelől, hogy az ember nagy kísértő-je a Sátán, a többi bukott angyallal együtt. Az emberiség történetének kezdete óta az ördögi erőknek ez a befolyása végzetes az emberre. Minden emberben újra és újra fölmerülnek rossz gondolatok, s bár megakadályozni ezt nem tudjuk, akaraterőnkkel ellen tudunk állni nekik.
A Szűzanya meg akarja óvni az embereket Szeretetlángja által az ördögi erők támadásaitól és csábításaitól. Ez világosan kiderül számos üzenetéből, melyeket Kindelmann Károlyné, Erzsébet asszonynak adott.
Már első üzenetében 1962. ápr. 13-án közli a Szűzanya: „egy új eszközt, egy fénycsóvát adok a kezetekbe. Ez Szívem Szeretetlángja… E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek, szívről-szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, és amelynek fénye a Sátánt megvakítja. Ez az összetartó szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által eszközöltem ki a Mennyei Atyától.” A Sátán megvakítása a Szűzanya számára oly fontos, hogy ezzel a kinyilatkoztatással kezdte meg üzeneteit, melyeket 23 éven át, 1962-től 1985-ig adott.
Néhány hónappal később, 1962. nov. 22-én azt ígéri a Szűzanya: „Ha olyankor hallgattok szentmisét, mikor az nem kötelező, és a kegyelem állapotában vagytok, Szívem Szeretetlángjának kegyelmi hatását úgy árasztom ki, hogy ezen idő alatt is megvakítom a Sátánt, és ezáltal kegyelmeim bőségesen áradnak azokra, akikért felajánljátok.
A világtalan Sátán ugyanis hatalmától megfosztottan nem tud semmit cselekedni.
A szentmiseáldozaton való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a Sátán megvakítását.”
1962. május 14-én a Szűzanya sokak közömbös, részvétlen magatartására panasz-kodik súlyos bűnben élő embertársaik iránt. Szó szerint idézem: „A Sátán szédítő iramban söpri a lelkeket. Miért nem igyekeztek ezt minden erőtökkel, minél előbb megakadályozni?” Néhány hónappal később megismétli ezt a felszólítást: „A Sátán megvakítására törekednetek kell! Azt akarom, hogy egyetlen egy lélek se kárhozzon el. Mert a Sátán oly mértékben lesz világtalanná, amilyen mértékben ti munkálkodtok ellene.” (1963. nov. 27.)
Az Úr Jézus is utal erre 1964. jan. 17-i üzenetében: „Édesanyám azt akarja, hogy minden család egy kegyhely legyen, egy csodás hely, ahol veletek összefogva teszi csodáit a lelkek mélyén. Szívről-szívre járva kezetekbe adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró Sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja… Az Ő közbenjáró nagy hatalma az, amellyel kieszközölte Tőlem a családok részére ezt a nagy kegyelmi áradatot, melyet most készül a Földre árasztani.” Milyen áldásosak lennének az Úrnak ezek a szavai a családok számára épp ma, amikor oly sok házasság fölbomlik az állandó konfliktusok miatt, amit leg-inkább a gyermekek szenvednek meg.
A családok szétesése – az Úr szavai szerint – az egész világot fenyegeti. A Szeretetláng kegyelmével a Szűzanya az összetartást akarja erősíteni a családokban a közös ima által. De az embereknek el kell fogadni ezt a kegyelmet, és imáik által megvalósítani. A családoknak a szeretet és a kiengesztelődés szellemében együtt kell működniük e nagy kegyelemmel, hogy gyümölcsöt hozhasson.
Idős lelkipásztorként gyakran tapasztaltam, hogy azok a házastársak, akik gyermekeikkel együtt imádkoznak és járnak szentmisére, nehéz helyzetekben is összetartanak. Az ilyen családok állhatatosak maradnak, s a mai idők zűrzavarában és az élet viszontagságai közepette sem esnek szét. De vajon hány család imádkozik ma még együtt, különösen, amikor nézeteltérések támadnak?
Megfontolandóak azok az üzenetek is, amelyekből kiderül, mily nagy segítség a Szeretetláng a haldoklók számára is, akik utolsó életszakaszukban gyakran testben és lélekben legyengülve még inkább ki vannak téve a gonosz lelkek támadásainak. Ha különösen az éjszakai virrasztás során imádkozunk értük, és a Szeretetláng megvilágosító kegyelmét kiesdjük számukra, megszabadul lelkük ettől a szorongattatástól. A Szűzanya azt mondja: „Ha Szeretetlángom kegyelmi hatása kiárad a haldoklókra, a Sátán megvakul, és a ti virrasztó imátok segítségével megszűnik a haldoklók kegyetlen küzdelme a Sátánnal, s Szeretetlángom szelíd fényénél a legmegátalkodottabb bűnös is megtér.” (1963. szept. 12.) A kegyelemtől megerősítve azután szabadon dönthetnek örök sorsuk felől. Ily módon a Szeretetláng által megmenthetjük az örök kárhozattól azokat a haldoklókat is, akik istentelenül éltek. (1962. aug. 7; 1965. júl. 9.)
Egy személyes élményemre szeretnék röviden kitérni. Egyszer egy idős haldokló férfi ágyánál álltam. Amikor imádkozni kezdtem érte, felesége és leánya értésemre adták, hogy ő ezt nem akarja. Egész életében nem volt kapcsolatban Istennel, nem imádkozott, nem járt templomba. Abban az elképzelésben élt, hogy a halállal mindennek vége. De én nem adtam fel, megfogtam a kezét, mélyen a szemébe néztem és arra kértem, hogy imádkozzon el velem egy Miatyánkot. Erre rám meredt. Felülni már nem tudott. De hozzátartozóinak nagy csodálkozására összekulcsolta kezeit, és együtt elimádkoztuk az Úr imáját. Ezután hamarosan meghalt. Meg vagyok győződve róla, hogy ez az idős ember, imádságának e szavai által: „Bocsásd meg a mi vétkeinket… és szabadíts meg a gonosztól”, életének ebben az utolsó szakaszában még elnyerte az örök üdvösséget az irgalmas Istentől.
Erzsébet asszony Lelki naplójában beszámol arról, hogy gyakran volt kitéve életében a Sátán erős támadásainak. Azt írja: „Számtalanszor előfordul, hogy meglep és fenyeget, hogy ő tudja ám, hogy én vagyok az, akit az ő megvakítására felhasználnak.” (1962. aug. 31.)
Lelkére gyakran teljes sötétség borult, és nagy szenvedéseket és kínokat kellett kiáll-nia (vö. 1963. jan. 14.). Lelki naplójában a következőt jegyzi föl: „borzalmas harcokat kell megvívnom a Szent Szűz Szeretetlángja miatt.” (1962. aug. 31.) A gonosz ellenség újra és újra megpróbálta minden eszközzel – hol hízelegve, hol fenyegetve – eltántorítani attól, hogy továbbadja az Úr Jézus és a Szűzanya üzeneteit.
Egy drámai eseményről, amely 1969 nyarán történt, így számol be Erzsébet asszony: A Sátán állandóan a kétely kínjaival gyötörte, hogy a kinyilatkoztatások, amelyeket leírt, isteni eredetűek-e. Ezek a szorongattatások olyan erősek voltak, hogy kétségbeesésében már azon volt, hogy megsemmisítse a Lelki naplót, hogy ezáltal megszabaduljon ezektől a lelki kínoktól. De amint az Úr közléseit el akarta égetni, Jézus megbénította kezét, úgyhogy a napló kiesett kezéből, ő pedig tehetetlenül rogyott össze. Nemcsak hogy a gyufát nem tudta meggyújtani, hanem mozdulni sem tudott. Ebben az állapotban találta meg legidősebb lánya, aki felismerte szándékát, kiragadta kezéből az anyagot, és magával vitte szobájába.
Amikor Erzsébet asszony visszanyerte megbénult keze mozgását, lánya után szaladt, és ismét elhozta szobájából az Úr Jézus közléseit, újra azzal a szándékkal, hogy elégeti. Erre ujjai és keze bénultsága ugyanúgy jelentkezett, mint az előbb. „Ekkor ébredtem tudatára annak – jegyezte föl –, hogy helytelenül cselekszem, és nem engedi az Úr, hogy megsemmisítsem a világgal közlendő szavait.” Ilyen nehéz helyzetekben mindig az Úrhoz és a Szűzanyához fordult, akik meg is erősítették.
Nemcsak Erzsébet asszonynak kellett megtapasztalnia, hogy a Sátán mindent megtesz azért, hogy a Szeretetláng kegyelmi kiáradását akadályozza. Sok szeretetlángos testvérünk Magyarországon és külföldön is újra meg újra nehézségekbe és akadályokba ütközik az üzenetek terjesztésében. Az illetékes püspök, Erdő Péter bíboros (úr) Erzsébet asszony Lelki naplóját öt évvel ezelőtt Imprimatur-ral, egyházi jóváhagyással látta el. Ezzel hivatalosan is megerősítette, hogy a Szeretetláng Lelki napló üzenetei az Egyház tanításával nem állnak ellentmondásban. Ez a jóváhagyás segít abban, hogy megvalósuljon a Szűzanya óhaja, hogy mielőbb az egész emberiségre kiterjeszthesse Szívének Szeretetlángját.
Bár a Sátán minden eszközzel próbálja hátráltatni a Szeretetláng terjedését, megakadályozni mégsem tudja, hisz a Szeretetláng maga Jézus Krisztus, a világ világossága, akinek fényét egy teremtmény sem tudja kioltani.
Minden ember a fény és a sötétség közötti lelki harcban áll, melyben hitünknek ki kell állnia a próbát. Erre a szellemi harcra a sötétség hatalma ellen utal Szent Péter apostol is a következő szavakkal: „Józanok legyetek és vigyázzatok. Ellenségetek, a Sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben.” (1Pét 5,8) Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Sátán minden embert megpróbál hazugsággal és megtévesztéssel elszakítani Istentől, és magával ragadni az örök kárhozatba.
Ma a világon eddig soha nem látott mértékben túlárad a bűn. A föld telve van erőszakkal, erkölcstelenséggel, bírvággyal, igazságtalansággal és az ember által okozott nyomorúsággal. Minél inkább elfordulnak az emberek Istentől, annál erősebbé válik ez a hanyatlás. Végül is ez az oka annak, hogy éppen most, a mi időnkben esdette ki a Szűzanya a Mennyei Atyától Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának kegyelmi kiáradását, hogy a világot a további hanyatlástól megóvja, és minél több lelket megmentsen az örök kárhozattól.
Merítsünk erőt és bizalmat a Szűzanya szavaiból, aki Fatimában meghirdette, hogy Szeplőtelen Szíve végül majd diadalt arat. A Boldogságos Szűznek ezt a győzelmét már a protoevangélium is megígéri, nevezetesen, hogy az Isten által neki adott hatalommal Ő fogja eltiporni a Sátán fejét. A Szűzanyának ez a dicsőséges győzelme épp a Sátán megvakítása révén, a Szeretetláng által fog megvalósulni.
A Szűzanya szinte könyörögve kéri mindnyájunktól: „Bízz és higgy most már végre anyai hatalmamban, mely hatalommal a Sátánt megvakítom és a világot a kárhozattól megmentem!” (1963. okt. 23-24.) Ehhez van szüksége a mi imáinkra és áldozatainkra, hogy az emberek megnyissák szívüket a Szeretetláng kegyelmei előtt, és Istenhez térjenek. E végső győzelemmel a sötétség hatalmai fölött, és minden, Istent szerető lélek fölvételével a mennybe, fog végül kiteljesedni az isteni üdvözítés műve.
Egy személyes kívánságommal s egyben áldás-kívánásommal szeretném befejezni utolsó előadásomat külföldi papként itt, ezen a helyen:
A Szentlélek világosítsa meg minden magyar hívő lelkét, hogy felismerjék, mily nagy kegyelmi ajándékot és mily egyedülálló kinyilatkoztatást adott az Ég a lelkek megmentésére és megszentelésére ebben az országban. A magyar nép különös kiválasztottsága folytán a népek nagy családjából, nagy öröm és hála fakadjon minden magyar szívében, hogy szeretetteljes odaadással szolgálja a Szeretetláng kiáradását és a róla szóló csodálatos üzenetek terjedését az egész világon minden ember javára és üdvösségére. Ámen.”

dr. Wilhelm Leichmann, azaz Vilmos atya előadása, elhangzott a XV. Országos Szeretetláng Találkozón (2014. máj. 31.)