Ukrajna tavasszal elvesztette a Krímtől délre található tengeri földgázmezőit, melyek még a konvencionális módon, gazdaságosan kitermelhetőek lettek volna. Ezeken kívül Ukrajna jelenlegi területén, a történelmi Galícia megyéi alatt vannak palagázmezői, valamint a konfliktus zónájában helyezkednek el még további nem-konvencionális földgáz készletei (homokgáz és széntelepek metánja). Ezekből a homokgáz az, ami még a legnagyobb eséllyel kitermelhető.
A kelet-ukrajnai Juzovka homokgázmező kitermeléséhez a PJSC Ukrgasproduction és az angol-holland nagyvállalat, a Shell kapott lehetőséget 2013 januárjában az ukrán államtól. A projekt 410 millió dolláros költségvetéssel indult. Az első két fúrótornyot 2013 végére fel is állították, a közel 8000 négyzetkilométeres gázmező Harkov régióba eső részén. A múlt hét során Szlavjanszk közelében is megindult további fúrótornyok telepítése, a feltárás területét az ukrán hadsereg biztosítja. 
A Shell fúrótornya Harkov régióban
Konvencionális szénhidrogéneknek nevezzük a gravitációs szegregáció (felhajtóerők) által indukált, geometriailag meghatározható kiterjedésű szerkezeti, vagy tektonikus csapdákban felhalmozódó szénhidrogéneket: földgáz, gázcsapadék (kondenzátum) és kőolaj.
Ezzel szemben minden olyan természetes szénhidrogén előfordulás, amely nem tesz eleget az előbbi feltételeknek, a nem konvencionális szénhidrogének csoportjába sorolandó: palaolaj, homokolaj, palagáz, homokgáz, széntelepek metánja, szénhidrogén hidrátok.
A nem-konvencionális gázkészletek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai feltételek mellett drágának és kis hatékonyságúnak bizonyul, a földgáz drágulása és az újabb technológiák jövőbeni megjelenése azonban növelhetik a kitermelés gazdaságosságát. Mindemellett a jelenlegi módszerek veszélyesek a környezetre, hiszen a művelet során használt vegyi anyagok a vízkészletbe való szivárgása komoly kockázatot jelent az élővilágra nézve. Ezért általában az ilyen jellegű kitermelést a helyi lakosság igyekszik megakadályozni. Ezen okok miatt például Csehország, Franciaország és Hollandia is felhagyott a nem-konvencionális földgázkészletek kitermelésének tervével és kivitelezésével.
Mivel a közel három hónapig háborús övezetbe tartozó Szlavjanszk városának lakossága többségében elmenekült, valamint az ukrán hadsereg tüzérségi tüze megsemmisítette a közműveket és termelőegységeket, így a korábbi lakók visszatérésétől sem kell félniük a kitermelő cégeknek és az államnak. A minimális lakossági ellenkezést a térségben tartózkodó ukrán katonaság és egyéb megtorló egységek a helyszínen semlegesítik. Mivel a Don-medence gyárai 90%-ban az Oroszországi Föderációba irányuló exportra termeltek, az orosz-ukrán gazdasági kapcsolatok megszűnésével ezek mára fölöslegesekké váltak. Továbbiakban pedig az EU-nak se lenne szüksége konkurenciára. A területen élő lakosság pedig csak problémát jelent Kijevnek, így a terrorelhárító műveletből “terrorelőállító” művelet lett. Csak a terület kell, a lakosság már nem. Így gondolkodnak az USA bábjai Kijevben.
A tél közeleg, és lényegében nem sikerült megoldani a gázellátást Ukrajnában. Az állam most megragad minden lehetőséget, hogy biztosítsa a szükségleteket. Feltehetőleg ezek is összességében kevesek lesznek ahhoz, hogy elodázzák a illegitim kijevi hatalom várható bukását. Ezt a lakosság elnyomása és kizsákmányolása, az elhúzódó és nagy veszteségekkel járó polgárháború és az elkerülhetetlen gazdasági csőd fogja előidézni.

http://www.hidfo.net/2014/07/31/gazmezok-es-az-ukrajnai-polgarhaboru